Mi a véleményeket? Idézem, amit a feleségem mondott nekem. Lent.

Huh, azért ez így nagyon erősen szubjektív, és ennyiből nem lehet ítélkezni sem.

Egy időben én is mondtam ugyanezt a férjemnek.

Dolgozott ő is, sőt, viszonylag jól is keresett, törődött is velem... csakhogy a pénzt elszórta, hitelt hitelre halmozott. Hiába hozott haza nettó 200 fölött, ha hónap végén már csak száraz kenyeret tudtam az asztalra tenni, az ő hülyesége miatt.

Szeretet, szerelem ide vagy oda, beláthatjuk, hogy ez így nem élet.

Lehet anyagias vagyok, de őt pont az mentette meg, hogy egyébként mindent megtett értem, és végül átengedte teljesen a "kasszát".

Azóta rendbe jöttünk pénzügyileg, és a kapcsolatban is, de nagyon rezgett a léc.

Lehet, hogy a filmekben működik a mélyszegénységben is a szerelem, de a való életben nem, pláne ha véletlenül te is rászolgáltál erre a kijelentésre, az "amúgy dolgozom" nem hangzik túl meggyőzően. Nem lehet, hogy neked is van némi vaj a füled mögött? :)

Idézd már azt is, amit te mondtál előtte. Valahogy nehezen hihető, hogy ültök az asztalnál, békésen kártyázgattok, minden rendben van, egyszercsak felugrik és vörös fejjel előadja a fenti mondatot.

HA egyáltalán igaz ez a kérdés- amit erősen kétlek- akkor nézz magadba, te sosem bántottál meg senkit, sosem mondtál a vita hevében olyasmit, amivel csak sértegetni akartál, később aztán meg is bántad...?

Amúgy miután az asszony ezt kimondta, te mit reagáltál? Első dolgod volt kiírni a Gyakorira, hogy majd az itteni válaszolók döntsék el a vitátokat?

Ebből így semmi nem derül ki. Lehet hogy dolgozol és el is megy mondjuk a kocsidra, hobbidra, akkor hiába dolgozol.

De mondjuk az sem derült ki hogy a feleséged dolgozik-e? Mennyiből éltek hányan, mire költötök, jut-e mindenre pénz? A szerelem és szeretet fontos, de ha mellette csak nyomorgás van akkor valamin változtatni kéne.

Ez gondolom, egy veszekedés során hangzott el, és igy nagyon nem mindegy, mi volt az elözménye. Mert az nem mindegy, hogy te meggyanusítod, hogy elszórja a család pénzét, vagy leszidod, hogy miért nincs frissen fodrászol, divatosan öltözve, stb.

Az ember dühösen sok mindent mond, amit nem feltétlen szabad szó szerint venni.

Abból, hogy ezt az EGY mondatot az összefüggésekböl kiaragadva kiírod ide, elég gyanus, hogy csak önigazolást keresel, és a nönek van igaza.

Alapvetően az értékrenddel van problémája a nejednek, ami sajnos egyre gyakoribb a környezetemben is. Csodálatosak voltak a gyerekkorom karácsonyai, pedig mi mindig csak könyveket kaptunk, de az ünnepnapok társasjátékozásokkal, sétákkal, beszélgetésekkel teltek. Sokan nem értik, mondván, hogy a szüleid "megengedhettek volna maguknak" gazdagabb karácsonyt is. Nem fogják fel, hogy nekem ezek voltak a gazdag karácsonyok és a mostani elüzletieseddel nem tudok mit kezdeni, lassan ott tartok, hogy magát az ünnepet utálom meg.

Ami a te konkrét problémád illeti: üljetek le és beszéljétek meg, hogy mégis ki mit vár a másiktól, ki mit vár a házasságotoktól, a családtól. Tisztázzátok, hogy annyira nem haragudhat az egyik házastárs a másikra, hogy egy ilyen gusztustalan, bántó megjegyzést tegyen. Te meg ne menj bele abba a csapdába, hogy elkezded a családi együttlét róvására a pénzt hajszolni, mert utólag a gyerek/gyerekek meg azt fogják a szemedre hányni, hogy nem voltál jelen az életükben.

19. válaszát osztom. Aki véleményt vár itt, az kerek történetet szokott leírni. Te egy erős kijelentést idéztél, kontextusból kiragadva, olyat ami önmagában nyilvánvalóan nem szimpatikus. Ehhez nem kell kérdezni.

Szerintem is önigazolást keresel, és az első válaszolóktól gondolom, meg is kaptad. Engem is érdekelne a teljes történet.