Miért van ez? Nem igazán értem.
Ha egy kövér ember panaszkodik a súlyára, és erre a vékony(abb), normál testalkatú barátja felajánlja neki, hogy segít lefogyni, megsértődnek? A szitut nem úgy kell elképzelni, hogy bunkó módon, hanem szép finoman, pl: megyek futni ekkor és ekkor, van kedved velem jönni? Nem egy ilyen esetet ismerek, ahol az elhízott barát olyan szinten volt elhízva, hogy veszélyeztette az egészségét, és aggódtak értük. De ha felajánlották neki, hogy segítenek neki a mozgásban, fogyókúrában, akkor az volt a válasz, hogy nehogy már egy vékony, normál testalkatú mondja meg neki, hogy mit csináljon.
És ezt nem értem. Pont hogy egy normál testalkatú embertől kéne elfogadnia egy tanácsot, hiszen az az ember is tesz az alakjáért, és valószínűleg jó tanácsokat adna, akkor miért kell megsértődni? A normál testalkatú ember is azért nincs elhízva, mert nyilvánvalóan valamit jól csinál. Persze itt tanácsok alatt nem a hülyeségeket értem, pl. koplaljon, hirtelen eddzen nagyon sokat, hanem normális tanácsokat.
Ez az eset pl. velem történt meg: 2 kövér barátom sopánkodtak, hogy mennyire dagik, meg nem tudják, hogy milyen diétát próbáljanak ki, meg hogy mit sportoljanak amiben nem fáradnak ki, de zsírt éget. Erre válaszoltam nekik szép finoman, hogy ha adhatok egy tanácsot én azt tenném, hogy pl. rizs/krumpli köret helyett egyen párolt zöldséget hús mellé, vagy igyon szűztea kapszulát, mozgással kapcsolatban pedig kezdjenek el gyorsan sétálni egyre hosszabb távon, majd ha bírják, kezdjenek el futni. De ha ezt nem szeretnék, az úszás is sokat segíthet.
Szerintem ez egy abszolút normális válasz volt (nemcsak szerintem, ültünk még jópáran a szobában), mégis megsértődtek, lehurrogtak, hogy én mire föl oktatom ki őket...Mondom ez nem kioktatás, hanem mivel elvileg barátok vagyunk, a barátok adnak egymásnak tanácsokat, támogatják egymást, stb. és én azért nézek ki úgy ahogy, mert otthon szoktam tornázni, és odafigyelek az étkezésre (nem mániákus módon, nem koplalok, csak nem eszek meg 2l-es fagyit, ahogy ők)
És az a helyzet, hogy rajtuk nem plusz 10/20/30 kiló van...Az egyikőjük 105 kiló (170 cm), a másik 113 kiló (179 centi), szóval tényleg az egészségük van veszélybe.
És még egy kérdésem lenne: Ha tehetnének azért, hogy lefogyjanak, idejük lenne rá, és pénzük is az egészséges ételekre (nem betegségtől híztak el), akkor miért sopánkodnak? És miért néznek csúnyán, irigykedve a vékonyabb ismerőseikre, amikor ők is nézhetnének így ki? Akik meg betegségtől híztak el, bármit megtennének, hogy leadjanak legalább 1-2 kilót, és érdekes, ők nem bunkóznak, nem kapják föl a vizet, ha azt mondom mellettük valakire, hogy milyen csinos ez és ez...akkor megint én vagyok a szemét, mert nem vagyok tekintettel rájuk...Nehogy már minden szavamat át kelljen gondolnom, hogy ne bántsam őt meg egy olyan dologgal, ami nem is sértő? Ők meg simán megaláznak, beszólnak, nem egyszer, és mind a súlyomra megy. (nem vagyok sovány, 164 centi vagyok 53 kilóval)
És nem én vagyok ezzel a helyzettel egyedül, munkatársaim is mesélik, hogy nekik is vannak ilyen ismerőseik, és ők sem értik, hogy miért szemét dolog az, ha segíteni akarunk nekik.
Húúbakker nagyon hosszú lett, elnézést de felszívtam magam, pont tegnap is közölték velem röhögve, hogy könnyű annak aki nyeszlett...szerintem ez bántó, és egy barát nem mond ilyet.
Szóval köszönöm azoknak akik elolvasták:):)
Pont nem írtam le a fő kérdést: Miért panaszkodnak, ha nem fogadják el a tanácsot?
Feljebb kicsit elírtam az idegességtől: Szóval a betegségtől elhízott emberek normálisak, nem sértődnek meg olyan semmi dolgokon, mint a kajálástól elhízottak (erre volt a példa, hogy egy lányra az utcán azt mondtam, hogy húú de csinos. Én is irigykedhettem volna rá, mert a csajnak nagy mellei voltak, nagyobbak mint az enyém, és a lábai is csinosabbak voltak)
Köszönöm a választ:)
Egyébként honnan emlékszel rám?Nekem ez az első ilyen kérdésem:)
Szia!
Sajnos ismerős a helyzet amit írtál. Nekem is volt barátnőm, kb. 17 évesek lehettünk. Na szóval én a mai napig az a típus vagyok (és ezért nagyon sokan utálnak) sosem figyelek mit mikor és mennyit eszem. Nem vagyok hízásra hajlamos. 167 cm 51 kg vagyok, de már kb. 10 éve +/- 1 kg. A barátnőm ennyi idősen túlsúlyos volt. És igen a kaja végett. Próbáltam neki én is szépen elmondani, hogy mi az amit lehetne tenni, sosem hallgatott meg sem engem sem senki mást. Egyszer kezdett el fogyózni, akkor kb. 3 hétig tudta is tartani, de aztán ennyi. Már azóta eltelt 10 év és szült is. Persze, hogy jóval kövérebb lett (nem akarok ezzel senkit bántani) és nem érzi, hogy szüksége lenne a fogyókúrára. Szülés után egy ideig még meg is érti az ember, hogy nem kezd el fogyózni - ugye amig szoptat. De már 3 éves a kisfia, és azóta sem. Nagyon elhízott, próbáltuk neki mondani, hogy nem akarsz nem, minek? Már férjnél vagyok nem érdekel. DE azt innentől fogva, hogy azért mert férjnél vagy semmit sem jelent, attól még adnod kellene magadra. Nem érdekli, de ha én mertem felhozni a kg. témát, akkor voltam minden. Néha eltetlt kb. 1 hét mire beszéltünk egyással, én voltam mindig a piliszka (szerinte) és nem kér kioktatást. Mára már csak nevetek az egészen,ha valaki nem hagyja, hogy segítsenek jól érzi ezek szerint magát, akkor nem tudok mit tenni.
Megsértődnek, mert ezzel őket bántod, inkább ez a könnyű nekik szerintem mint szembenézni az igazsággal, és fogyózni.
A túlsúlyos emberek sok esetben nagyon lusták, mármint ami a testmozgást illeti.
Azért sértődik meg, mert így védekezik azellen, hogy mozognia kelljen. Persze attól mg zavarja a súlya, de tenni nem tesz semmit ellene. Szerintem mikor panaszkodnak azt várják, hogy azt mondják nekik: Ugyan, dehogy vagy Te kövér, így vagy jól, ahogy vagy. Ezzel megelégszenek és nyugodtan ülnak tovább tömve magukba a csipszet. Tisztelet persze a kivételeknek!!!!
szeretnék én ilyen barátot magamnak.nemcsak fogyás céljából.....
166 cm vagyok és 83 kiló :( belátom én miattam van ez mert voltam már én 54 kiló is
ha benne lennél együtt futhatnánk valahol.
hol laksz?
Ezek az emberek úgy akarnak lefogyni, hogy semmit sem változtatnak az étrendjükön, nem akarnak többet mozogni sem, csak hirtelen le akarnak fogyni csodás módon. Ekkor jönnek elő az olyan fantasztikus ötletek, mint fogyasztószerek és társaik.
Szóval ha azt javasolod nekik, hogy gyökeresen változtassák meg hibás életmódjukat, azt sértésnek fogják venni.
Te megpróbáltad, majd ha meglesz az első infarktusuk 35 évesen, akkor belátják, de akkor már késő lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!