A férjem és az, anyám ősellenségek mi tegyek?
Sziasztok! A problémám nekem már megoldhatatlannak tűnik, remélem közületek valaki tud valami okosat tanácsolni.
28 éves házasok vagyunk egy 25 éves lányunk és egy 9 éves fiunk van.
Önkormányzati bérlakásban éltünk Budapesten ahonnét sajnos nem tudtunk tovább lépni és amikor a fiunk megszületett túl kicsi lett a lakás, így a férjem unszolására leköltöztünk a Balatonhoz. Itt él a családom kb 15 km- es körzetben így nem nagyon tiltakoztam. Amikor szembesült a "vidéki" fizetésekkel, vette a kalapját és elhúzott külföldre dolgozni. Házat béreltünk, dolgoztam én is, lassan kezdett körvonalazódni a lehetőség egy jobb életre. Tavaly karácsonykor érszűkület miatt levágták az édesanyám lábát, 4 vagyunk ugyan testvérek de senki életébe nem fért bele a "mama", így gondolkodás nélkül azt mondtuk, közös döntés volt a férjemmel, természetesen hozzánk jön.Azt viszont tudni kell az anyám és a párom tűz és víz...vagy inkább két dudás, mindkettő makacs, zsarnok, és nagyhangú. A férjem ritkán jön haza, de amikor itthon van érezhető a feszültség, mindig attól rettegek, hogy robban a bomba, a párom folyamatosan azzal nyúz, hogy belőlünk illetve belőle él az anyám, ( én ápolásin vagyok vele) de ez nem igaz, hisz közel 130 ezer jövedelemmel rendelkezik, nyugdíj és rokkantsági járadék. Nyáron vettünk egy házat, céges kölcsönt kaptunk a párom munkahelyén, úgyhogy most a tulajdonos magabiztosságával terrorizál folyamatosan, az anyámmal. Tény hogy az anyám nem egy könnyű eset, én is sokat vitázom vele, sok mindenben nem értünk egyet, de sosem adnám otthonba, de a páromat sem akarom elveszíteni. Eljutottam odáig, hogy antidepresszánst és xanaxot szedek, de így is folyamatos feszültség az életem, és a legnagyobb bajom, hogy a kicsi fiam, ebben a légkörben nő fel. Ti mit tennétek? Nem választani szeretnék, hanem egy nyugodt békés életet.
Kedves Acélszív!
Nem történt semmi a két kiírás közt, igen szerintem is sokszor fárasztó, idegesítő az anyám, de nem tudnám sorsára hagyni. Sajnálom, hogy neked ez érthetetlen, de én ilyen vagyok. Ha nem így lenne, nem kéne itt mérgelődnöd, mert ez az én kis irományom sosem született volna meg, hanem simán benyomtam volna a műtét után az elfekvőbe, és mára már csak emlék lenne...kész kipipálva! Ám ez nem így történt, és emiatt most cafatokban a lelkem, és lassan az életem, és ez okból kértem tanácsot Tőletek!
Kaptam, sőt sikerült olyat, ami szerintem mindenkinek a megelégedésére el fogja rendezni ezt a dolgot, keresek neki gondozót, hazaviszem az házába, de ehhez kell némi előkészület.
válasza:"míg dolgoztam folyamatos nyafogàs volt, mert nincs időm a csalàdra.."
Egy szem gyereked van, aki kiskorú. és iskolába jár, tehát a nap nagyrészében otthon sincs. Nehogymár ne legyen rá időd munka mellett b****szki.
Azt meg nem tudom miért a férjed szabja meg neked, hogy dolgozol-e vagy sem.
válasza: válasza:En meg annyit megkerdeznek hogy :
Irtal egy olyat, hogy a testvereid eletebe nem fert bele a mama. Annak ellenere, hogy tudtatok milyen a ferjed viszonya edesanyaddal, ugy gondoltad\gondoltatok, hogy a Ti eletetekbe belefer ? Itt nem a ferjed az az ember, akiben a csomot kell keresni. Ugy gondolom , hogy elvarhato az, ha a ferjed hazamegy, egy olyan kornyezetben toltse azt a keveske idot, ahol nem feszult, nem ideges, nem frusztralt...es fel tud szabadulni, kellemesen erezheti magat. Mindenfele rosszindulat nelkul lehet azt kozolni edesanyaddal, hogy igy az egyutt eles nem tud tovabb folytatodni. Naponta meglatogatod, segitesz neki..tobb faluban is mukodik a Karitasz altal egyfajta gondozoi szolgalat, erdemes megtudni. Nalunk megy, es eleg hasznos. Megszunik ezzel neked is a stressz, elhagyhatod azokat a mocsok gyogyszereket, es mindenki elegedett lehet. Igaz edesanyad tobbet lesz egyedul, de ez nem azt jelenti hogy magara marad. ( Egyebkent edesanyamek szembeszomszedja egy idosebb no, 60 ev koruli, es 40 eves fia onallo mozgasra teljesen keptelenek. Az oreglany laba szinten amputalt, toloszekben kozlekedik, a fia meg ilyen elektromos motorral. Nevelnek egy 8 eves kislanyt, ketten. Megegyszer irom, onallo mozgasra , a kis "jarganyok" nelkul teljesen keptelenek)
válasza:"Nem nem vagyok idegbeteg sem félig sem teljesen"
Ennek ellentmond, hogy "antidepresszánst és xanaxot"
szedsz, ugyanis EZEK ÉPPEN idegbetegségek kezelérése vannak kitalálva. (Az idegbeteg NEM dühöngö örültet, vagy gondolkodásképtelen embert jelent).
Viszont te már nagyon messze vagy a logikus gondolkodástól, a jelenlegi állapoton semmi esetre sem akarsz változtatni, de azért panaszkodsz.
A depressziósok nem ideg, hanem kedélybetegek, de a lényegen ez nem vàltoztat. Segítséget kértem itt, kaptam is köszönöm szépen annak aki komolyan vette a bajom és megpróbàlt segíteni.
Meg köszönöm azoknak a megkeseredett, dühös embertàrsaimnak is, akik itt megpróbàltàk bebizonyítani, mennyire idióta, elme és idegbeteg vagyok, mert nem szeretném az anyàm a sorsára hagyni. Gondolom jórész férfiak voltak, akik itt kiélhettek az elfolytott dühüket a nejük anyósuk miatt. Néha azt gondoltam a baj az hogy rossz tàrsat vàlasztottam...de mostmàr làtom nyúlhattam volna sokkal jobban is mellé. Békés Boldog Szeretetben és megértésben gazdag Karàcsony, és Újévet Nektek.
válasza:Senki sem azt írja, hogy dugd be az első állami elfekvőbe a nagyit, de az ápolónő, vagy a normális segítség igenis szükséges lenne. Sosem fogsz kibékíteni egy 82 éves nénit és egy 50 körüli pasit 28 év konfliktus után, erről jobb ha most leteszel...
A három testvérednek pontosan ezért nem fért bele az életébe anyukátok, mert nekik is van munkájuk/gyerekük. Nem elfoglaltabbak ám, mint te, csak jól áttolták rád a problémát. Nem normális, hogy ilyen szinten beáldozod az életedet, szóval kezdj munka és segítség után nézni.
Esetleg összedobhatnátok az ápolónőre a tesóiddal. Ha mind a négyen dolgoztok + az anyukád is normális nyugdíjat kap, akkor senki sem menne bele tönkre sem anyagilag sem idegileg, ha felvennétek végre valakit.
válasza:Logout: Nem tartom magam gyökérnek, csak könyörtelennek. De mivel a kérdező a simogatásra kifogásokkal és maszatolással válaszolt meg kellett bökdösni. Lám lett is megoldás.
Nem mindig az a barát aki állandóan a fejedet simogatja és együtt bólogat veled.
válasza:Acelsziv : Ezzel egyetertek! Viszont a hirados idezet, valljuk be, szuksegtelen volt, es meg peldanak is rossz leirni, akarmilyen konyortelen is akar lenni valaki, vagy ha ugy tetszik acel szivu :)
A kerdezonek : Egy olyan rossz tarsat valasztottal, aki elment kulfoldre dolgozni, egy jobb elet biztositasa erdekeben, es nem hajlando egyutt elni azzal az anyospajtival, akivel idotlen idok ota nem jon ki jol... Egy "NORMALIS" feleseg, nem teszi ki ennek a csaladjat, a ferjet. Edesanyad meg nem hagyod egyedul, ha mas alternativat valasztasz a gondozasra, es nem az egyuttelest. Remelem megoldodik, es minden jora fordul!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!