Nővéremet mindig is jobban kedvelte. Mit tegyek, hogy engem is így szeressen?

Egy értelmes felnőtt szemszögéből nézem a dolgot, segítő szándékkal. Fogalmam nincs, mi volt olyan baromi sértő abban, amit írtam, hogy lenulláztátok, sértett óvodás reagál így, akinek elvették a homokozólapátkáját, nem egy érett személyiség. 12 éves lány még gyerek, akármilyen érettnek érzi magát, a face-en meg semmi érdemlegeset nem lát mások családi életéből, csak a kortársai hülyéskedését vagy aktuális hisztijét.

Valóban nem egyformán szereti a szülő a gyerekeit, mivel nem is egyformák a gyerekek, hál'istennek. Az egyikhez ezért kötődik, a másikhoz azért, az egyikkel csacsogni szeret, a másiknak már a jelenléte is feltölti pozitív energiával stb, stb, de mindegyikért kivetetné a veséjét bármikor, ha szükséges, és átharapná a torkát annak, aki bántani akarja.

Ezt a trendi hülyeséget, hogy depressziós lesz a gyerek, meg elbaxsza a szülő az életét, mert a nővérével gyakrabban megy Győrbe, hagyjuk már a francba, a könyökömön jön ki. Aki oly érettnek érzi magát, esetleg próbáljon is úgy viselkedni, mintha az lenne.

vannak az olyan szerencsés emberek, mint te, előző válaszoló, akinek jó anyja van. És el sem tudja képzelni, hogy van olyan anya, aki nem tökéletes. Én egy "nem tökéletes" anya mellett nőttem föl. Tizenévesen és már gyerekként is sokat sírtam amiatt, ahogy bánt velem és a többi családtaggal. Nyilván ezt is lehetett volna "kamasz hisztinek" minősíteni, hiszen a családon kívül sokaknak nagyon jó véleménye volt az anyámról. Ők nem adtak volna nekem igazat, a "hisztis, elfogult kamasznak": de ugyanúgy, ahogy akkor, most, felnőttként is pontosan tudom, hogy nagyon nem volt valami rendben. Nem szabad egy segítséget kérő gyereket (látatlanban főleg) leoltani, hogy úgyis képzelődik, nem úgy van, ahogy ő gondolja: hiszen az anyák úgyis mind jók, a gyerekek meg úgyis mind hisztis kamaszok.

A segítő szándékod tiszteletre méltó, de nincs elég élettapasztalatod (szerencsédre!) hogy meg tudd ítélni az ilyen helyzeteket.

47 éves vagyok, a harmadik gyerekem van éppen kamaszkorban. Viszonylag nagy a korkülönbség a nagyobb tesói és közte.

Én pedig legidősebb voltam a tesóim között, szintén nagy korkülönbséggel. Nagyon jól emlékszem rá, hogy én voltam anyám "jobbkeze", velem beszélt meg rengeteg dolgot, de felelősség is nagyobb volt rajtam, mint a kisebbeken. Az a vicc, hogy ez felnőtt koromban sem sokat változott, sőt...Ugyanakkor én sokszor úgy éreztem, hogy a húgom, vagy az öcsém a kedvenc.:-)

Úgyhogy lehet, hogy némileg több tapasztalatom van ezen a téren. A kérdezőt nem veri vagy éhezteti, gúnyolja az anyja, szó nincs rossz bánásmódról, 99,9%-ban biztos vagyok benne, hogy egyszerűen a korkülönbségből és az érettségi szintből adódik a különbség, amit érez.

Megjegyzem, végtelen butaság, hogy a mai kistinik hamarabb érnének szellemileg. A technikai forradalom nem változtatja meg az ember biológiáját, hiába gyors az információáramlás, ha a 99%-a csak szemét, fehér zaj, ennek a kiszűréséhez kéne az az érettség, ami nincs meg - se a mai, se a 20 vagy 40 évvel ezelőtti 12 évesekben. 20-40 éve legalább még olvastak, az az információ, amit a könyvekből merítettek, tartalmilag bőven felért (sőt!) azzal a bizonyos 1%-nyi maradékkal.

Ezt előbb is írhattad volna, mert ez viszont gáz. Tesódat nem tudod megkérni, hogy vigyen el kozmetikushoz? Esetleg bőrgyógyászhoz, ha nagyon problémás a bőröd?

A ruhával kapcsolatban szoktak lenni ilyen villongások, de most van az az idő, amikor meg kell találnod a saját stílusodat, ezt nem adnám fel teljesen az ő kedvéért. Nővéred mit szól a szerelésedhez?

Van néha olyan, hogy a bújós gyereket tutujgatja az anyja, a kicsit magának valót kevésbé, mert nem gondolja, hogy szüksége lenne rá. Világéletemben utáltam puszilkodni, engem nem is csókolgatnak körbe, mikor összejön a család, de azért néha egy-egy ölelés jólesik.:-) Ezt viszont nekem kell kezdeményezni, mert így könyveltek el.

Próbálhatsz ilyesmit, vagy beszélgetést kezdeni. Azt azért továbbra sem gondolom, hogy téged nem szeret, talán csak a tudomására kéne hoznod, hogy szeretnéd, ha ki is mutatná.