Nővéremet hogyan tudnám kigyógyítani a "bánatevésből"?
A nővérem 26 éves, 2 diplomája van, eddig csak tanult, még sosem dolgozott. Nincsenek barátai/barátnői inkább csak haverjai/havernői. Szüleimen és rajtam kívül még sosem volt közel álló személy az életében (szűz még, ezt biztosan tudom, nem is járt még senkivel, pedig nem csúnya).
Sajnos már egy jó pár éve menekül mindig az evésbe, ezzel vigasztalja, nyugtatja magát. Eddig kb +10 kiló felesleg lehet rajta csak, nem is az a rossz, így is csinos tudna lenni, inkább rossz, hogy szomorú és nem látja magát nőnek, nincs önbizalma, teljesen elzárkózik az ismerkedéstől.
Kicsit olyan gyerekként fogják fel még őt a szüleink is, anyánk ugyanúgy hordja neki a szobájába a reggelit, elkészíti neki a szendvicset stb., apa mondogatja, hogy még nem kell dolgoznia, tanuljon még tovább, ráér ismerkedni, a kettőt nem lehet egyszerre.
Hogyan tudnék segíteni rajta? Vagy inkább ne tegyek semmit?
válasza:Érdemes lenne inkább szakemberre bízni.
Csak az a pöti problem, hogy ahhoz neki is akarnia kéne.
válasza: válasza:Akarná ő a változást, ő maga is elismeri, hogy a vele egykorú nők már máshol tartanak mint ő és ez zavarja nagyon, nem olyannak látja magát mint a többi 26 éves nő.
Beszélgettünk már erről sokat, szüleinkről is megjegyeztük, hogy mennyire ide akarnak láncolni bennünket, mennyire iskolás gyerekként kezelnek (én 21 vagyok) de nem mernénk velük erről beszélni.
Engem a bánatevése, az későbbi elhízása aggaszt. Félek, hogy ha még többet felszed majd, még kevésbé fogj magát potenciális Nőnek látni, elrejti magát bő ruhákba, ellustul stb. holott most vagyunk fiatalok, ennek a kornak nem így kéne telnie.
válasza:Te sehogyan sem, és egy jó szakembernek is kemény meló lesz. Ha a tesód nem akarja, akkor pedig vesztett fejsze nyele. Itt nem csak arról van szó, hogy eszik, az csak a tünete annak, hogy szenved, hanem arról hogy a szülei nem engedik felnőni és leválni magukról. Úgy kezelik, mint egy háromévest.
Már régen szakembernél volna a helye, és ha tényleg okos is volna, nem csak tanult ember, akkor erre magától is rá kellett volna jönnie, még akkor, amikor esélye lett volna egy ifjúsági pszichiáterre (25 éves korig).
válasza:Sokan várnak csodára a pszichológustól, alaptalanul.
En is voltam , többnél is, nagyokat hümmögnek , konkret tanácsokat egyik sem ad! Mert nem adhat. Nagyon idegesitö, tükör elötti monológhoz hasonlatos az egész
válasza: válasza:Majd nyugdijaskoráig szépen megnyilik...
Sose késö
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!