Ezek szerint nagyon szegények voltunk?
Elég tompák az emlékeim a gyerekkoromból/tinikoromból, pedig nem volt olyan régen, 21 vagyok.
Nem voltak saját ruháim, többnyire lányrokonoktól örököltem, de emlékszem, hordtam anyukám tinikori ruháit is (27 év van köztünk). Egyszerre csak egy nadrágom volt, hordani kellett, még vállalhatatlanul szét nem szakadt (ameddig lehetett, foltoztuk). Koszosan sosem jártam, de nem egyszer tettünk kulcskarikát a csizmám cipzárjára, mert leszakadt a fogója, vagy ázott be, szakadt szét a cipőm.
16 évesen voltam először étteremben, és sosem nyaraltunk sehol. Egy héten 2-3 napig rendszeresen ugyanazt ettük, volt, hogy a harmadik napon még át lett alakítva kicsit, hogy még egy napig jó legyen (fűszerek, zöldség). Amikor elmondtam az iskolában 10 évesen, anyukám leszidott érte, nem értettem, mi a baj ezzel, hisz mindig azt mondta, mi átlagosan élünk. Azt is tilos volt elmesélni, hogy rokonok megunt ruháit hordom, vagy ritkán turisat.
Hogy miért van ilyen képszakadás az emlékeimben, hogy a gyerekkoromra csak foltokban emlékszem, nem tudom. 1,5 éve jöttem el otthonról, és fél éve élek jó körülmények közt, de olyan, mintha mindig is így lett volna.
Ez az egész egyébként onnan jutott eszembe, hogy ma bementem a boltba venni egy flakon sampont. Mostanában drágább kategóriában vásárolok (3000Ft+), de mivel nem volt, amit kerestem, gondoltam, veszek valami olcsót, ideiglenesen jó lesz az is, így vettem egy Gliss Kur-t.
Este jutott eszembe, hogy életemben először 19 évesen használtam GK sampont, előtte évekig vágytam rá, és csodának éltem meg, hogy végre megvehettem (aztán két napig szegényesen ettem az ára miatt)
Nálam is hasonló volt, igaz én nekem a tini korom már tehetősebb volt, de én nekem a gyerekkorom volt az amikor szegényebben éltünk, bár nekünk a családi autót fenn kellett tartani ez vitte el a sok pénzt, de apám ahol csak tudott mindent maga csinált meg, és plusz munkákat végzett hogy benzinre legyen pénz. Az autó a nagymamám miatt kellett hogy állandóan orvoshoz tudjuk vinni meg apámnak is részben munka eszköze volt. De azt is tudom hogy keveset kerestek a szüleim mi is 2-3 napi kajákat ettünk bár most is így megy egyrészt megszoktuk, idő sincs mindennap főzni, és persze valamelyik kaja másnaposan finomabb mint frissen, meg engem ez sosem zavart.
Ruhákat én is örököltem meg turkálóból öltöztem nagyon ritkán kaptam új ruhát rokontól és ennyi. Amikor 12 éves lettem apám vezető beosztásba került hatalmas szerencsével és akkor már jobban kezdtünk élni, meg a nagyobb tesóim is munkába álltak ők is adtak haza pénzt meg amikor kirepültek a fészekből már jóval kevesebb lett a kiadás rezsi terén is onnantól kezdve kezdtünk el jól élni.
Nálunk a nyaralás a távol élő rokonok látogatásáról szólt és akkor 1-2 kis szórakozás belefért és ennyi. Én 18 évesen voltam életembe először nyaralni igaz azért én meg is dolgoztam és akkor a barátnőmmel mentünk el egy faházas helyre nyaralni kettesben 4 napra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!