Miért érzem igazságtalannak az alább leírt életvitelt?
A férjem nagyon jól keres, biztos a munkahelye. Gyakran mondogatja nekem, hogy nagyon örülne, ha nem kéne nekem is dolgoznom. Jelenleg tanulok, de abból a diplomából nem tudnám magamat eltartani(teológia). Férjem ezt egyáltalán nem bánja, ilyen téren nagyon maradi; a férfi dolgozik a nő meg dolgozhat, de csak amennyit szeretne és amihez kedve van. Régebben nagyon sok szabadidőm volt, olyankor tudtam főzni egész nap és takarítani. De a férjem még ettől is "megóvott": napi 12 óra munka után, 3 műszakban, nekilátott főzni, mosni, takarítani. Kezdem rosszul érezni magam...amikor nincs itt, mindent megcsinálok, hogy neki már csak pihennie kelljen, de azt is rossznéven veszi. Sokszor mondja, hogy megérdemlem a kényelmet, pedig egyáltalán nem csinálok semmit, csak az alapvető háztartásbeli dolgokat. Az ösztöndíjamból is szeretnék neki adni, havi 40 000, de nem fogadja el. Sehogy sem tudok az életünköz mérvadóan hozzájárulni, csak azzal, hogy szó szerint vagyok, létezek.
Remélem nem tűnők arrogánsnak! De furcsán érzem magam. Nem tudom neki a szeretetét visszafizetni, magamat pedig kevésnek tartom ehhez. Túl sok jót ad nekem, én meg szinte semmit! Szerinte egy igazi férfinak nem a felesége kiszolgálásán kell függenie. De akkor mire vagyok jó? Annyira haszontalannak érzem magam...
Mi az istent kell lepontozni egy kérdésen? Nem baj, én is lepontozok mindenkit.
Egyébként igaz, a jó tett mindig elnyeri a méltó büntetését, én most jó voltam a páromhoz, az eredménye közöny és semmi szex. Abszolúte megérte. A baj csak az hogy én alapjáraton jó vagyok.
Én felpontozok mindenkit!
Minden hétvégén hazajárok anyához, havonta ő is nálunk alszik. Naponta járok programokra, semmiben sem korlátol le. Szerinte a szabad akarat a kapcsolat akapja, de a következményeit mindenki maga viseli el.
Köszönöm a válaszokat!
Meg kell tanulnunk, hogy az elfogadás ugyanúgy a szeretet jele mint az ajándékadás.
Hát most akkor itt én leszek az antiember, de én megőrülnék egy ilyen papucsférfitől. Brrrrrrrrrrrrrrrrrr......
Nekem a férfi az férfi, nem pedig cseléd, aki dolgozik, majd felveszi a kis köténykéjét rántottát csinálni, hogy én csak feküdjek és pálmalevéllel legyezgessen.
Én egy hét után sikítva menekülnék.
Én a férjemmel egyenrangú kapcsolatban élek. Ő is dolgozik, én is. A házimunka nagy része az enyém, de ő is besegít kérés nélkül (leviszi a szemetet, elmegy kenyérért, elmosogat, nagytakarításban segít) de alapvetően én csinálom a házimunkát, mert én szeretem is csinálni.
Ne haragudj, de szerintem egy ilyen kapcsolat nem egészséges. És ezt nem szemétségből írom, de te nem vagy szerintem sem egy dáma, sem egy porcelán, hogy úgy kelljen kezelni, miközben a férjed meggebed.
Felmerül bennem a kérdés, hogy egy nő hogy tud egy ilyen férfire férfiként nézni az ágyban?
Pontozzatok le nyugodtan, de szerintem ez nem egy egészséges kapcsolat, ha 0% leszek, akkor sem :D
En nem pontozok le senkit, tisztelem mindenki velemenyet. Nem en varom el, hogy damakent vagy porcelan babakent kezeljen. Ezek az o elvei. Szerinte minden feleseget kiralynokent(!) kell kezelni. Nem korlatoz le semmiben, nagyon jo es eros barati korom van, ami nem az ivaszatrol meg a bulikrol szol. Egyaltalan nem cseled. Amig o munkaban van, addig en fozok es takaritok. Az mar mas kerdes, hogy alkalom adtan van meg ereje megcsinalni a maradekot.
Nem tudom hany ferfi allna ki a felesege mellet ugy, ahogyan o all ki mellettem. Es nem a szextol lesz a ferfi ferfi, hanem a kiallasatol es hogy mindenet a csalad fenntartasara szenteli, anelkul, hogy az nehezere esne neki.
Egyebkent miattam koltozott el a szuleitol, feladvan a biztos keresetet, 1000 km- re tolem. Mo-n a nullarol kezdte az eletet, csak azert mert en nem akartam hozza kikoltozni, pedig ket kerteshaza is a tulajdona kulfoldon.
Annyit segít, amennyit én elvárok vagy amennyi szükséges, de mint írtam, én kifejezetten szeretek takarítani, viszont pékségbe járni, szemetet és üvegeket lecipelni, elmosott edényeket elrakni nem szeretek. Ezeket ő mind megcsinálja, és ez nekem bőven elég is. Sokszor ő jár a postára is, mert neki közelebb esik jóval a munkahelyéhez. Ezenkívül ha bármire nincs időm, akkor megkérem, és megcsinálja. De ha van időm, akkor én szeretem csinálni, engem kifejezetten kikapcsol a takarítás és a mosogatás is.
Nem tudom ezen mi nincs egyensúlyban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!