Mi volt a legnagyobb dolog, amit anyukádnak hazudtál? Kiderült?

úú...anyunak nemnagyon hazudtam életemben mert nem volt rá okom meg amúgyis rosszul hazudok, mindig meglátszik rajtam. De egyszer muszáj volt. Év eleji hiányzás miatt 17 évesen kirúgtak az iskolából. És azt tudni kell, hogy anyu minden vágya az volt, hogy odakerüljek, a világ legnagyobb csalódását okoztam volna neki...na a lényeg, hogy kb. másfél hónapig azt hazudtam neki, hogy odajárok. Aztán egyszercsak kitört belölem, hogy most már nem bírok így a szemébe nézni. Ígyhát kiderült. De jobb is volt, hogy elmondtam, mivel így is neccesen vettek fel másik kéttannyelvü suliba 2 hónap csúszással...de megtanultam, hogy bármilyen nagy bajban vagyok, inkább elmondom, hogy ne legyen belöle mégnagyobb, így lehet rajta segíteni. Azóta is betartom ezt, nem is voltam különösen nagy bajban.

22/L

kb. öt éve úgy hazudok, hogy hallgatok arról, hogy a lányokhoz vonzódom, a női lelket-testet szeretem, így érzem jól magam. számomra ez a csönd is hazugság, de egy darabig még tartanom kell a számat, mert a szüleim utálják a "fajtámat", és nem szeretnék balhét, bizonytalanságot. és inkább türelmesen hallgatom, ahogy fiúkról, férfiakról áradozik, rámtukmálja őket.

kétszer volt még nagy hazugságom, mindkettő utazással kapcsolatos. kitaláltam valaki alibiemberkét [megbeszéltem azért az érintettel, a biztonság kedvéért], aki útitársamként funkcionálna, aztán egyedül mentem Pestre találkozni egy ismerősömmel, máskor meg az ország túlsó felébe. és így is jöttem haza.

azóta sem derült ki semmi, nem érdeklődnek, végig telefonos kapcsolatot tartottam anyámmal, így nem tűnt fel neki semmi.

igazából, muszáj volt, másképp fél évig esélyem sem lett volna sehová se menni. :(