23 éves korban korai a szülőktől való elköltözés?

Anyagi biztonság megvan, szóval, fizikai korlátai nem lennének.

Azt viszont, neked kell eldöntened, hogy lelkileg vagy-e annyira erős, hogy különköltözz.

Én 19 évesen elköltöztem (egyetem miatt) 23 évesen családi tragédia miatt hazajöttem.

Most 25 vagyok, hétvégén költözöm el ismét. Imádok itthon lenni, de édesapám is felnőtt ember, én is, sajnos túl hasonló a jellemünk, így ilyen hosszan összezárva kikészítjük egymást.

És minden itthoni nehézség ellenére sokkal rosszabb most lelkileg a költözés, mint fiatalabban. Nem kor függvénye.

Én 22 éves vagyok, fél éve költöztem el.

Szintén stabil munka volt, tartós párkapcsolat mellett, összeköltözés céljából.

Szüleim korainak tartották, nem akartak engedni, de mentem.

Nem lesz jobb, ha 30 éves korodig otthon maradsz, és nem tanulsz semmit a különlétről, a háztartásról vagy bármiről, amit csak önálló felnőtt ember tapasztalhat meg, külön a családi háztól.

Egyébként a szüleim meg 19 évesen költöztek össze, esküvő, gyerek minden jött. Ez még koraibb ilyen formában. Ja persze, az más idő volt mi... szerintem akkor is korai.

Szóval a válaszom: nem korai!

Ha tehettem volna annyi idősen, már rég elhúztam volna itthonról és élném világomat. De sajnos eddig kellett várnom és tűrnöm :/

26/N

Nem korai. Én még nem voltam 23, amikor összeköltöztem a párommal. A mi kapcsolatunk viszont sajnos nem úgy alakult és egy év után elváltak útjaink, haza kellett költöznöm.

Később koliba mentem, most pedig nyár elejétől dolgozok és hó végétől fogok saját lábra állni.

Én azt mondanám, hogy más szemszögből nézd ezt egy kicsit. Pl. hogy te is betudsz-e szállni az anyagiakba biztosan, illetve hogy biztos elég erős-e a kapcsolatotok ehhez. Nagyon durva úgy egy szakítás, hogy tudod, hogy ez költözéssel is járni fog és hidd el, egyáltalán nem könnyű a "saját életből" visszamenni a "gyerekszobába".

Én minden jót kívánok nektek, sose tapasztald meg!!