Egyre inkább azt érzem, hogy kezdek besokalni és nem fogom tudni magam tűrtőzteni. Szeretném megbeszélni ezt a dolgot, mit mondanátok?

Leülteted és világossá teszed a számára, hogy vagy változtat, vagy kereshet "új apukát".

Mikor szült? Mert lehet ez csak a szülés utáni depresszió ha elötte nem volt ilyen. Rajta is biztos nagy a nyomás meg fél mert nem akar elveszíteni apukát akar a babának de ha durvább mint ahogy leírtad akkor mond el neki hogy kezdessz besokallni, benned megbízhat nem akarod elhagyni nem kell más nő meg fel akarod nevelni a gyereket nem kell nézegetni a telót nem hagyod el. Mert lehet nem érzi magát szépnek a szülés után és lehet aggódik nehogy mást keress. Meg lehet azért nem fekszik le veled mert nem érzi magát azóta szépnek. Bókolj neki néha de ne csak úgy általánosba hanem emelj ki egy két testrészt. Mond hogy szereted a pocakját vagy ilyesmi mert a hasa se lehet olyan mint terhesség elött lehet zavarja ha még esetleg meg van ereszkedve kicsit a bőr. Szóval szerintem ez lehet a baja hogy nincs magával azóta megelégedve és fél hogy elveszít téged meg mindent meg akar adni a babának.

Előző vagyok.Bocsi nem olvastam elég figyelmesen most látom 2 hónapja szült.

Nagyon-nagyon szeresd! Ez az első lépés. Üljetek le, öleld meg, mondd el neki, hogy mindennél jobban szereted, de van egy-két dolog, amiről beszélgetnetek kéne. Ne támadd, mert akkor védekezni fog és visszatámadni és nem azt a hatást éred el, amit akarsz. Nekem szülés utáni depresszióm is volt, iszonyúan megviselt az egész időszak. A párom végtelenül türelmes volt, és nagyon-nagyon igyekezett, de én is keserű voltam, sírós és dühös. Mindenre, magamra, rá, a gyerekre, a szülésre, a fájdalomra, mindenre. Idő kellett, nem is kevés (8 hónap), de most olyan jó lett minden, hogy sokszorosa a baba előtti boldogságnak. Csak ki kellett jönnöm abból gödörből. Beszélj vele őszintén, és minden mondatoddal biztosítsd arról, hogy szereted, és igyekszel megérteni őt. Lehet, hogy csak jópárszor ki kell bőgnie magát, kiadnia a feszültséget, ami benne van. Bíztasd, támogasd, most sajnos ennek van itt az ideje, nem a veszekedésnek. Menni fog, változni fog a helyzet! Kitartás! N31

Nem tudom ki mit vár.. Terhesség alatt ès szülés után semmi sem lesz olyan mint előtte. Ahogy előttem is írták jön az "anya üzemmód" ha első gyerekesek vagytok ez az időszak a tanulásról szól. Anyukának se ideje se energiája önmagára mivel az újszülött 24-26órát emészt fel. Míg te 6-8-12 órába dolgozol felnőtt emberek közt illetve lazításképp ritkán bedobsz egy sört a haverokkal addig a párod kise lát a kakis pelenkákból , "bezárva " kétségeivel küzd a gondolataival hogy jól csinálja e amit, fog e ez neki menni , kelle még neked megváltozott testtel, nem érzi magát vonzónak nőnek , csak egy fáradt nyúzott anyának házvezető nőnek legtöbbször. Ilyenkor nem csak fizikálisan hanem lelkileg is igényli a törődést a baba körüli teendőkben való segítséget. Ha sír a baba ugorj te is ne csak mindig a kedvesed. Ajánld fel , hogy játszol vagy elmész sétálni a kicsivel míg ő vesz egy forró fürdőt, kiszellőzteti a fejét kicsit törődik magával. Szervezettek közös programot pl vacsi ilyenkor egy órácskát elvan a baba a nagyszülőkkel is. Türelem , kell idő még a hormonok helyre állnak és beleszokik az ember az új szerepbe. A szex meg szülés után , gátmetszés után 6 hét távlatában sem mindenki vágya . Van akinel fél év után is fáj kellemetlenvagy nen is érez semmit.