Hogyan tudok kibújni ez alól?
22F vagyok, még nem volt barátnőm, de a szüleim, főleg édesapám folyton ezzel piszkál, célzásokat tesz stb. Szerencsére nem tart melegnek, mert egyszerűen látja, hogy magamnak való típus vagyok, kevés az önbizalmam is és tisztában vagyok magammal, úgyhogy nem is próbálkozok. Egyedül is jól érzem magam, és így legalább a sikertelen próbálkozások sem építik le az önbizalmam.
Hogy tudatosítsam ezt velük? Sokszor próbáltam rámutatni erre, de nem hiszem hogy tudatosul bennük. Már gondoltam arra is hogy felbérelek valakit hogy játssza el a barátnőmet, 1-2 havonta felhoznám, a hétköznapokban meg még többet sétálgatnék a városban és azt mondanám hogy vele vagyok, vagy náluk vagyok. 3 hónap után meg "szakítanánk", és akkor mindenki boldog lenne mert megpróbáltam, és egy ideig békén hagynának, mert rohadt nagyot csalódtam.
szerintetek jó ötlet? hol tudok ilyen lányt találni? (reális áron, és nem vmi dekoratív plázacica kell hanem egy átlagos lány!)
A kérdező kommentje:
"akkor itt az oldalon minden kérdező lelkibeteg szemetesláda?"
Ne keverjük a dolgokat! (Lelki szemetesláda aki hagyja, hogy mások beletöltsék a saját szemetüket, például a pszichológus, csak ő pénzt kap érte.)
De a válasz alapvetően igen. A világon mindenki lelki beteg, csak vannak fokozatok, és vannak különböző tünetek. Olyan nagyjából kizárt, hogy valaki úgy érje el a felnőtt kort, hogy semmilyen lelki sérülés ne érje.
Ahhoz például az kellene, hogy soha (érted, SOHA!!!) ne mondják neki a szülei, hogy "Most nem érek rá!" (Ez egy ún. megszakított közeledés. Az, hogy mit okoz és az mennyire súlyos, sok mindentől függ, leginkább attól, hogy a gyereknek, aki közeledni próbált, az adott pillanatban ez mennyire volt fájdalmas?)
De még csak ennyi sem kell hozzá. Elég gyakori, hogy valaki elveszíti a méhen belüli fejlődés során a leendő ikertestvérét. Később akár ki sem derül, hogy ikrek lettek volna, de ha ez a fejlődés olyan szakaszában történik, amikor már a magzatoknak volt szívverése és hallása, vagyis érezték egymás jelenlétét, akkor ez egy egész életre kiható hiány lehet. Károsan hat a párkapcsolatokra, mert az illető sosem talál olyan tökéletes párt, aki ezt a hiányát pótolni tudná. Ilyen ugyanis NINCS. Előbb fel kell ismernie, hogy ez történt vele, fel kell dolgoznia a veszteséget, elfogadnia, hogy egy párkapcsolat más szinten van, nem fogja pótolni az elveszített testvért.
Ne érts félre! Nem tudom, mi történt veled konkrétan. Nem is akarok tippelni. Ezek csak példák. Jó, ha tudsz róla, hogy van ilyen.
Szerintem pénz nélkül is találsz ilyen lányt. Szerintem neten próbálkozz, társkereső oldalon, felmész, megnézegetsz jópár adatlapot, és aki normális lány, annak írsz. Nagyon sok jószándékű fiatal lány is van, és nem ciki ezt elmondani, még nagyon jó barátok is lehettek. Én sokat voltam ilyen oldalon, több kapcsolatom is volt ilyen helyről, és ha nekem ilyen kéréssel írt volna valaki, hogy találkozzunk, barátkozunk, és vállalnám-e hogy emegyek bemutatkozni a srác szüleinek, akkor biztos elmentem volna, nincs ebben semmi. És pénzt nem fogadtam volna el érte.
biztos sok hibbant tyúkot is kifogsz majd, de azért megtalálod azt is akit keresel. szerintem ráérsz levelezgetni. 1-2 levélváltás után rá lehet jönni nagyjából, hogy barátkozási célból megfelel-e a másik, mert ugye te nem párt keresel, aminek több kritériuma lenne (mondjuk hogy vonzónak találd) de barátkozni bárkivel lehet, aki agyilag megfelel.
Egyébként ha ez neked megfelel, és jobban érzed magad tőle, akkor jó ötlet :)
31/N
Már sok mindent elmondtak előttem csak még 2 dolog: nem értem 22 évesen miért kell hazugságba belemenekülni, felnőtt ember vagy, azt csinálsz amit akarsz. Költözz el a szüleidtől (lehet hogy írtál erről, akkor bocs, de nekem úgy tűnik, még velük élsz), és tovább senkinek magyarázattal nem tartozol, hogy kivel-mikor-mit csinálsz vagy nem csinálsz.
A másik: nem akarlak megbántani, de nem lehet hogy mégis homoszexuális vagy csak esetleg magadnak sem ismered be? Mert a kommentjeid összességéből nekem az jön le, mintha kicsit undorodnál is a nőktől. Erre nem kell válaszolnod, senkinek semmi köze hozzá, csak gondolkozz el rajta. Azért remélem nem vagy az, és idővel kijössz majd a csigaházadból. Sok boldogságot kívánok, és a levelem elejére visszatérve: ÁLLJ A SAJÁT LÁBADRA!!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!