Szerinted ez igy jó, rendben van?

Valószínű, hogy van egy csomó minden, amit nem tudsz róla, a férjed viszont igen. Nem tudhatod, milyen családból jött, milyen sérelmek, esetleg tragédiák voltak az életében, amitől ilyenné vált. Nem szereti a gyerekeket, nem tartja fontosnak az ünnepeket, nem nagyon érti a párkapcsolatokat...ezer dolog húzódhat meg a háttérben.

Őszintén szólva bennem az is felmerült, hogy vajon ez tényleg "csak" barátság-e, ilyen szinten negligálni a házasságotokat és a gyerekeiteket...felvet bizonyos kérdéseket.

Én sem vettem soha semmit a legjobb barátnőm gyerekének (cirka 25 éve a legjobb barátnőm) - én is egyedül élek, ráadásul nő vagyok:S. Persze meg szoktam kérdezni, hogy van a család, beleértve férjet, gyereket, szülőket, ha tudom, hogy valami történik a gyerek életében, esetleg beteg, külön rákérdezek, de ennyi. A baráti körben egy csomó gyerekes család van, akik úgyis elhalmozzák a kislányt mindenfélével, én úgy gondoltam, inkább a barátnőmre figyelek oda. Mondjuk az ünnepeket tartjuk, de csak az egymáséit (a férjet néha felköszöntöm, de csak szóban, az első években még vettem neki is ajándékot, de mivel gyakorlatilag sosem látom, lassan arról is leszoktam).

Szóval nem tartom furcsának, egyénfüggő - és ahogy írod, a férjed sem köszönti fel őt, tehát akkor egyensúlyban van a dolog, nem úgy megy, hogy az egyik ad, a másik meg kihasznál.

Gonoszan fog hangozni, amit írok - de csak mert elárulom, hogy nő vagyok - de nekem nincs gyerekem, mert nem akarom rákölteni a pénzem. Akkor szerinted a barátnőim gyerekeire fogom? Az, hogy egyedülálló, nem azt jelenti, hogy szét kell osztogatni a pénzét a családosok közt.

Ha te azokat, amiket adsz, nem szívesen teszed, akkor küldd el ebéd előtt, említsd meg, hogy legközelebb hozzon sütit, stb.

Csak olyan dolgot adj meg másnak, amit viszonzás elvárása nélkül is megtennél.

Szerintem sok minden összefügghet. Pl. hogy egyedülálló és hogy még nincs gyereke: lehet, hogy nem is szeretne gyereket. Nem találja meg velük a közös hangot, nem érdeklik őt, stb. Mikor felkértétek keresztszülőnek akkor nem akarta elutasítani, lévén a férjed legjobb barátja és nem akart megbántani benneteket, azonban lehet hogy sokat gyötrődött, s gondolkozott azon, hogy jó ötlet-e: mi van, ha nem jó keresztapának, hisz nem is szereti a gyerekeket? Ez simán okozhatta a húzás-vonást.

Az ünneplés hiánya sok dologból jöhet, pl. neveltetés, vallás (ez megmagyarázhatná azt is, hogy nem vitt ajándékot a házasságotokra: nem is tudta hogy illik), de az is lehet, hogy egyszerűen olyan, mint a férfiak 99%-a és egyáltalán nem tud ünnepnapokat észben tartani, így azt sem várja el, hogy őt felköszöntsék. A saját tapasztalatom az, hogy egy férfi legtöbb esetben maximum a felesége születésnapját, névnapját és az évfordulójukat képes megjegyezni, minden más napra (gyerekek, barátok, szülők) a felesége szokta emlékeztetni/ő vesz a nevében ajándékot. (Erről persze nem készítettem világra szóló felmérést, csak a közeli ismeretségi körömből és magamból indulok ki). A férfiak közül sokan nem veszik komolyan az ünnepnapokat, mert az is csak egy ugyanolyan nap mint a többi. Én pl. a saját névnapomat sem tudom.