Szerintetek komolyan én vagyok a gonosz? Normális lenne, hogy egy pár hetes babát napi szinten elvigyen a dédnagyanyja órákra?
Első babánkat várjuk a férjemmel, július közepe táján érkezik. Mindenki nagyon várja már, mindkettőnk családjában első unoka/dédunoka. Én nagyon örülök, hogy ennyire szeretettel várják a kislányunkat, de szerintem amit az anyai nagymamám (tehát a lányom dédnagymamája) művel, az sok.
Most, hogy már közeleg a szülés, egyre gyakrabban mondogatja, hogy majd ő elviszi magához a kislányt, én pihenjek csak, majd nála lehet egész délután stb. Sokáig nem foglalkoztam az ilyen megjegyzéseivel, de már minden alkalommal elsüti, mikor találkozunk. Mivel tudok itthonról dolgozni minimális szinten, úgy van megbeszélve a munkahelyemen, hogy a szülés után pár héttel már kicsit dolgozgatok majd (kb. fél-egy óra naponta), addig természetesen az apja foglalkozna a gyerekkel.
A nagymamám ma rákérdezett, hogy mikortól dolgozok majd, mert ő elviszi ám egész délutánra a gyereket, hogy én tudjak melózni. Mondtam neki, hogy nem szükséges, mert egyrészt napi max. egy óráról van szó, másrészt, itt az apukája (heti 2x 24 órában dolgozik, tehát 5 napot itthon van, ezeken a napokon ő is csak 1-2 órát foglalkozik mellékes munkával). Erre nekem ugrott, hogy ne vegyem el a kedvét, mert ő már évek óta a dédunokát várja. Mondtam neki, hogy én ezt értem, jöhet felőlem bármikor dédunokázni (10 percre lakik kb.), de nem kell elvinni. Erre az volt a válasz, hogy de ő dicsekedni akar vele... ezt inkább nem is méltattam válaszra.
Megmondtam neki egy az egyben, hogy nem, pár hetes gyereket nem kell cincálni sehová, amúgy is szopik még 3 óránként körülbelül (erre jött azzal, hogy nem is biztos, hogy tudok majd szoptatni...), és nem neki szülök, hanem magunknak. Jöhet dédunokázni, el is viheti sétálni a környéken akár, én nem vagyok ellene, de semmi szükség rá, hogy fél napokra nála legyen a baba, főleg nem addig, amíg még ilyen picike. Nem mondott már erre semmit, de láttam rajta, hogy iszonyúan megsértődött.
Én tényleg nem tiltani akarom, tőlem jöhet naponta, tologathatja majd a babakocsiban itt a környéken, hogy tudjon "dicsekedni", de ne akarjon már elvinni magához több órára egy ekkora babát. Szerintetek én lihegem túl és hagynom kéne, hogy fél napokra elvigye a pár hetes gyerekemet, vagy tényleg ő akar túl sokat?
Nem tudom hány éves a nagymamád, de az enyémek meg se merték fognia lányomat, majd csak amikor már viszonylag ült. Arról meg szó sem volt, hogy elvigyék, eszükbe sem jutott. Bár az én nagyijaim 75-80 fele vannak már, nem hiányzott nekik a babakocsitologatás.
A helyedben biztos hogy nem engedném, hogy elvigye egyáltalán. Most ne feltételezzük a legrosszabbat, de bármi történhet vele az utcán (rosszul lehet stb.), akkor mi lesz a gyerekkel? Eltolja valaki? Vagy kitolja véletlen egy autó elé? Jó, tudom ez egy fiatal emberrel is megtörténhet, de lássuk be egy 75-80 éves embernek már nem olyan élesek a reflexei.
Anyukád nem tudna hatni rá?
Egyébként meg könnyen lehet, hogy a távoli élmények megszépültek neki és egy sìró, "élő" csecsemő már nem lesz olyan izgi neki.
A terhesseged vege fele jarsz. Szerintem ne idegeskedj, ne stresszelj most ilyen hulyesegek miatt. Kerd meg anyukadat, hogy allitsa le az anyjat.
Az en anyum biztos mar csirajaban elfojtotta volna a dolgot, ha a mamam ilyen otletekkel allt volna elo.
Te most csak a babaddal foglalkozz.
27 hkm
Fiatal még, 68 éves, korán szült anno, úgyhogy a korával nincs gond, ebből a szempontból nem aggódom. Ő bizony meg meri fogni a babákat, ismerősökkel is hihetetlen erőszakos, kapná ki a babakocsiból az összes gyereket...
Gondoltam egyébként rá, hogy szólok anyunak, hogy állítsa le ő, de már mikor említettem neki a nagymamám agymenését, akkor is kiakadt teljesen, szerintem nagyon leosztaná, nem éppen szép stílusban, úgyhogy inkább igyekszem én megoldani, az úgy békésebb.
Akkor nem lehetne a lelkére hatni? Valahogy így: Nézd nagyi, tudom mennyire szeretsz és a lányomat is, én is szeretlek, de pont ezért kérlek tartsd tiszteletben amit kérek és értsd meg,mert ez nekem fontos. Köszönöm.
Ilyesmi.
Ez a dicsekedés... kinek dicsekszik? Ha látnék egy vénasszonyt meg egy babakocsis gyereket, nem azt gondolom "ej, milyen szép nyomot hagy a világban", hanem hogy hogy megy a baba haza, ha a nagyi meghal útközben.
És ez ha látnék, mert még az életben nem láttam babakocsit toló nagyikat - hacsak nem fiatalos 30-asnak néz ki az összes.
Kérdező, én tökéletesen megértelek, de még a nem neki szülsz kikétellel sincs bajom, ő kezdte az erőszakoskodást. S ha valaki olyan aranyos, hogy elkezdi mondani, hogy nem is biztos, hogy lesz tejem, akkor tőlem kapna olyanabbat is, én nem vagyok kedves ember :) De komolyan, bármennyire is szeretne dédunokázni, azt nem így kell elkezdeni, hogy már a születése előtt délutánokat foglalgat le, amire a világon semmi szükség és ekkora gyereknek otthon a helye, a szüleivel.
S ha megmondod rendesen, hogy nem, felesleges és a Te gyermeked, azt akarod, hogy veletek legyen és ne vigye el, akkor legyen már annyira érett, hogy elfogadja s nem vitatkozik. Akármennyire dédunokázna, akármennyire tapasztalt vagy segítőkész, nem hurcibáljuk el a bébit a saját anyja mellől, ha ott az apa is és senkinek nem hiányzik az efféle dolog. Illene, hogy ezt ő is tudja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!