A szegény családból származó lányok tényleg sokkal pénzéhesebbek?

Szerintem vannak sztereotipiak, de ebben nem. A penzehseg szerintem neveltetestol es mentalitastol fugg. Nekem pl pont a penzes ismeroseim kegyetlen szarragoak es allandoan azt figyelik, h ki hol es mennyit fizet/kolt stb. Egyszer voltam nyaralni egy penzes bagazzsal Horvatorszagban. Mindenkinek jo munkahelye volt, magas beosztassal, es basszus a nyaralas vegen azon ment a vita, h a kibontott lisztet ki vigye haza es ki mennyit hasznalt belole...Ugyanakkor pont a szegenyebb sorbol szarmazo baratim nagyvonaluak.

En ugyan nem szarmazom abszolut szegeny csaladbol, de nem vetett fel minket sem a penz. De soha nem voltam penzehes, es a kapcsolataimban nem azt neztem, h ki mit aprit a tejbe.

Szegény családból származom. "pénzéhes" vagyok, de csak a saját pénzemre, mástól egy fillér sem kell. Sokaktól megkpaom, hogy csak a pénze miatt vagyok a párommal. Bezzeg azt, hogy 8hónapig munkanélküli volt, és én tartottam el, még néha ő is elfelejti.(és ráadásul most is kb.egyformán keresünk, ezt nem szoktuk senki orrára kötni)

Szóval általánosságban annyira igaz, hogy elmehetsz a búsba az ilyen kérdéseiddel.

Miért,ha igaz,akkor majd gazdag lányt választasz? Ne nevettess már.

Én nem szegény családból származom, de nem voltunk gazdagok, apukám egyedül nevelt minket, sokat dolgozott rakodómunkásként, hogy el tudjon minket tartani. Az alapvető dolgokban nem szenvedtünk hiányt, de pl. számítógépünk nem volt, otthon a mai napig nincs.

Nem érdekel mások pénze, persze, kicsit irigykedek mindig, ha valakinek több jut, de pl. nem jönnék össze soha ezért valakivel, a férjem is kb. 100-at keresett, mikor megismertem, most 150-et. Annyira érdekel csak, hogy félek, hogy mi lesz, ha nem lesz munkánk, így pl egy drágább cipő (8.000 Ft) megvételén is napokat gondolkodom... Kb ennyire érdekel.

Az ország egyik elit környékén élünk.

Mindig is arra tanítottam a gyerekemet, nézze meg kinek mije van, ezáltal ismerkedjen és barátkozzon.

Haza ne hozzon senkit, csak ha tisztában van az anyagi helyzetével, esetleg le van infózva, hogy kik a szülei és miből élnek.

Mindent megkap, autó, lakás, zsebpénz(ami felér egy fizetéssel), cserébe tanuljon, és ismerkedjen, járjon partikra és társasági összejövetelekre.

Elvárom tőle, hogy azokban a körökben ismerkedjen, ahova mi is járunk.

Sokszor szoktunk tartani ismeretségi körünkben olyan "gyerekeknek való ismerkedős partykat", valamelyikünk hétvégi nyaralójában.

Ezek jól szoktak sikerülni.

nehéz észrevétlennek maradni egy ilyen anyagi színvonalon, így a családban is egy elvárás, hogy akivel megismerkedik, ő is ilyen szinten álljon társadalmilag.

"nehéz észrevétlennek maradni egy ilyen anyagi színvonalon, így a családban is egy elvárás, hogy akivel megismerkedik, ő is ilyen szinten álljon társadalmilag."

Most minden minősítés nélkül mondom - mert megértem a válaszoló szempontjait is - , hogy éppen emiatt mese a társadalmi mobilitás. Legalábbis nem sokkal könnyebb ma, mint évtizedekkel ezelőtt.

Társadalmi mobilitás van és létezik, de csak alsóbb osztályokban.

A középosztály felső részeiben kevesen kerülnek be úgy,hogy előtte pl a szegények táborát erősítették.

Ahol mi élünk oda bizony születni kell.

Ezt tudatosítottam a gyerekben is.

Soha ne adja alább, mert ilyen helyzetben csak az tud élni, aki ide születik.

Ezért fontos hogy nézze kinek mije van, és milyen a családja.

Itt nálunk és ismerőseink között igenis a szülők döntenek hogy ki legyen a párja, miután bemutatta, mert lejjebb lépés a társadalmi ranglétrán elképzelhetetlen.

"akinek nincs iphoneja, akkor hazakülditek?"

Nálunk nem ez a fokmérő.

Ahogy írtam már a legelején le van infózva a szülői háttér.

De legtöbbször ezt nem is kell, hiszen látásból ismerjük egymást.

Vagy az üzleti életből(tárgyalások, befektetések)vagy a magánéleti partykról.

Az "ájfon" max a proli rétegnél fokmérő, máshol nem.