Akik itt ingatlant kaptak a szüleiktôl, azok áttudják
érezni, hogy mekkora elônyt és értéket kaptak a
szüleiktôl?
11/29 A kérdező kommentje:
Jelenleg egy lakás kellene. Holott már régesrég meglehetett volna. Volt pénze. Csak szétszórta.
Jó, de pl. az én szüleimnek sose lett volna esélye lakást venni nekem, most akkor? Majd összedolgozok magamnak, vagy lesz valami. Elhiszem, hogy bosszantó, hogy valamit, amit megkaphattál volna, nem kaptál meg, de egyben kicsit gyerekes is, hogy nem tudsz erről leszakadni.
2015. márc. 22. 15:07
Hasznos számodra ez a válasz?
13/29 A kérdező kommentje:
Hát jobban érezném magam, ha az én szüleim se engedhették volna meg soha. De ha apád elúszat egy 300 m2-es családi házat+7 milliót amit a lízing lakásra költött+1 merci árát + rajta van a NAV adóslistán mint adótartozó plusz ennek tetejében még idôt se töltött veled a munkájára hivatkozva amibôl 30 év után semmit, de tényleg îrdd és mondd SEMMIT nem tud felmutatni, akkor ne legyen az ember savanyú, hogy egy 9-10 milliós kis lakást Pesten nem tudott volna a három gyerekének adni?? Nem lett volna probléma akkor a munkakereséssel, így meg szenvednek keleten egy faluban. Nem mindegy.
Oké, én is hibáztathatom őket, ha nagyon akarom: ha apám nem marad abban az állásában, amit szeretett csinálni, hanem eladja magát egy multinál, akkor valszeg alám tudja tolni a lakást. De milyen jogon vártam volna el, hogy feladja élete álmát, ami kevesebb pénzzel járt? Engem is arra tanított, hogy olyan hivatást válasszak, amit szeretek, olyan munkahellyel, amit szintén szeretek. És bölcs tanítás volt.
Azt kéne látnod, hogy a szülő nemcsak szülő, hanem elsősorban ember, aki a maga életével próbál jól-rosszul boldogulni. Nem tudjuk, miért alakult úgy apád élete, ahogy. Nyilván rossz, hogy így van, de most már ez van. A legjobb, amit tehetsz, hogy a saját életedet igyekszel a kezedben tartani.
2015. márc. 22. 15:38
Hasznos számodra ez a válasz?
15/29 A kérdező kommentje:
Az biztos. És nem fogom követni a példáját :S
Én is néha elgondolkozom, hogy milyen életünk lenne, ha apám nem egy alkoholista f..sz lett volna, hanem dolgozó, kereső ember, de alapvetően a lehetőségeinket magunknak kell megkeresni.
Nem másokat kell irigyelni, meg nem a "mi lett volna ha" dolgokon gondolkozni, hanem a jelenből kihozni a maximumot. Az hogy "faluba szenvednek" már mindenkinek a saját hibája, mindenkinek van lehetősége fejlődni, tanulni, jobb munkát találni és önállósodni. Időbe kerül, de ez van, az egy helyben toporgás még senkin nem segített.
2015. márc. 22. 18:51
Hasznos számodra ez a válasz?
Tehát apád amúgy egy szar ember, de a pénze (ill. a lakás, amit azon vett volna neked) az kéne?
2015. márc. 22. 19:39
Hasznos számodra ez a válasz?
Oké, szépen elsírtad, hogy mi volt. Azt te is tudod, hogy a "mi lett volna ha" csak egy időpazarlás. Tudsz rajta változtatni? Nem, na látod! Mi következik ebből? Tök felesleges a múlton rugózni. Egy mondás szerint, aki folyton hátrafelé néz, s.eggel megy a jövőbe. Mi lenne, ha inkább azon dolgoznál, hogy mostantól hogyan és merre tovább? Célt keress , ne bűnbakot, dolgozz érte, ne zokogj!
2015. márc. 24. 15:51
Hasznos számodra ez a válasz?
19/29 A kérdező kommentje:
Ki mondta hogy nem dolgozom érte..? Attól ez még úgy igaz, ahogy volt.
Oké. Csak ez nem tartozik ránk. Ezt sírd el a szüleidnek, vagy egy pszichológusnak, ha mindenáron a múlton akarsz rugózni. De pont ez az, amit nem kéne. Legyen célod s arra koncentrálj! Arra lehet hatásod. A múltra nem.
2015. márc. 24. 19:27
Hasznos számodra ez a válasz?
További kérdések:
válasza:
válasza: