24-30 év közötti nők/lányok, miért válnak le olyan nehezzen a szüleikről? Miért olyan sok manapság az apuci kedvence?

Nem olvastam a kommenteket, a kérdésre a válaszom, hogy és mi a helyzet a férfiakkal? Mert itt meg pont, hogy sokan (nemcsak a 4-30 közöttiek) arra panaszkodnak, hogy a férfi (aki sok esetben már rég férj és apa) nem tud leválni az ő szüleiről, általában az édesanyjáról.

Ez oda-vissza működik, és ilyenkor általában arról van szó, hogy a férfi vagy nő szülei közül az egyikük nincs ott felnőtt minőségben (vagy akár teljesen hiányzik fizikailag, vagy érzelmileg), pl anyukát magára hagyja a férfi a gyerekvéel, vagy fordítva. Ekkor a gyerek úgy érzi - és a szülő sokszor tudattalan okok miatt nem tiltakozik - hogy neki a másik szülő helyébe kell lépnie, aki már nincs jelen a családban (fizikailag vagy érzelmileg, mert hiába van ott, ha nem lehet rá felnőttként számítani). A gyerek ilyenkor kis felnőttt játszik, pótló szerepkörbe lép, és természetesen ennek később a párkapcsolat fogja meginni a levét, hiszen így nagyon nehéz is a partnerválasztás, miközben ő már valakinek a partnerét játssza (mégha nyilván nem is mindenben). Pl. az édesanya a fiával, avgy a lányával vagy napi szinten kommunikálnak és döntenek együtt olyan kérdésekben, amikről a párral illene dönteni, stb.

Ezen lehet segíteni, de sokaknak jó úgy, ahogy van, mert félnek, hogyha kilépnek a szülő mellől ebből a szerepből, akkor mi fog történni a szülővel. Ez mind tudattalanul zajlik, néha 1-1 részét felfogják tudatosan is. Családállítással lehet ezen segíteni.

Ez egyfajta megközelítése a kérdésednek, nyilván nemcsak egyfajta "helyes" válasz létezik, ez a pszichológia egyik álláspontja.

" nem votl indolkolt,az hogy ennyire függjenek a szüleiktől,hiszen megtudtam adni a biztonságot úgy mond."

Néhányan már említették,és nekem is úgy tűnik, hogy azt nem vennéd rossz néven ha tőled függenének, és nem " bioapucitól".

Valóban vannak ilyen nők is akik nagyon függenek a szülőktől.Az ilyeneket fogod ki ,és tennéd őket tőled függővé?Ez mennyivel jobb? Ettől mennyivel lesz az a nő "életképesebb",ha Te "adod nekik a biztonságot".

Itt egy kicsit belekavarodtál.

Egyik üti a másikat!

Az egészből úgy tűnik, mintha Te szeretnéd kizárólag uralni az "életképtelen nőt".

Tehát mint ha szükséged lenne egy anyagi síkon "életképtelen nőre", akinek Te "megadnád az anyagi biztonságot", de úgy tűnik, hogy "cserébe" csak Te szeretnél uralkodni rajta , senki más.Se apuci , se anyuci.

Miért nem olyan nőt akarsz aki "anyagi síkon is életképes", és így sem a szüleitől , sem Tőled nem függne anyagilag?

Ha igaz lenne amit feljebb írtam,akkor tudjuk , hogy miért.Mert egy független nőt kevésbé lehet irányítani,uralni .

Nem állítom, hogy Te ilyen vagy . Viszont amit itt leírtál abból nekem ez jön le.

Én ebben a korosztályban vagyok (bár a legalján), és rendszeresen tapasztalom, amit mondasz, de ugyanúgy női és férfi részről egyaránt. Tudok olyan srácokat mondani, akik önállóan azt nem képesek eldönteni az anyjuk nélkül, hogy mit ebédeljenek, de olyan csajokat is, akiknek még mindig apu, meg anyu a minden.

Én például lány létemre 21 éves korom óta teljesen önerőből tartom el magamat, pedig akkor még egyetem mellett dolgoztam. A párom hasonlóan talpraesett, törtető típus, ő is sokat panaszkodott, hogy mennyi életképtelen csaj van. Nekem nagyjából ugyanez a véleményem a fiúkról.

Viszont szerintem ez gyakran a szülők hibája, személyes ismerőseim esetében is azt látom, hogy a szülő nem engedi el a gyereket, nem hagyja felnőni, új életet kezdeni. Pl. az egyik lány ismerősöm (26 éves) még mindig a szüleivel él, bár külön lakrészben, az anyja mos rá, főz rá, az apja meg viszi kocsival bárhova, ahová csak akarja, mint valami taxis... De ott pl. a szülők se hagyják, hogy a csaj önállósodjon, mert az anya lelkét mindig ápolgatni kell, apuci meg mindenbe beleszól, és mindenről lebeszéli a csajt (pl. ne vegyél kocsit kislányom, itt a miénk, minek az, stb.). Szóval a szülők is ugyanannyira hibásak.

Nekem ez még mindig nem konkrét, mert ezek alapján akár én is idetartozom.

25 vagyok, most fejeztem be az egyetemet egy hónapja, jelenleg meg munkát keresek. Nem tartom magamat bénának, mert a korosztályom többsége csúszott és azért végez későn. Én azért végeztem csak 25 évesen, mert egyrészt évvesztes vagyok, másrészt meg 5 évfoyamos gimibe jártam + a tanárszak az nem 3+2 év, hanem rájön erre még egy félév gyakorlat.. Diákmunkán kívül még nem dolgoztam, ez van, eddig tanultam. Becsülöm azt, aki nappali egyetem mellett tud még dolgozni is. Most akkor "apuci kedvence" vagyok, mert még otthon élek? Egyébként meg ellátom magam, nem szorulok az anyagiakon kívül semmiben a szüleimre. (Zárójelben megjegyzem, egy barátnőm kb. a zacskós levesen főzni sem tudott még pár éve és mégis férjhez ment és nem volt ebből sem probléma, mert azóta megtanult.)

Ami meg a szülőkről való leválást illeti: ezen a téren elég könnyen tudnak itt ítélkezni egyesek. De azért ez sem olyan egyszerű, mert pl. én egyke vagyok és a szüleimnek sincs testvére, sem közeli rokona rajtam kívül, tehát mondjuk úgy, hogy csak rám számíthatnak, ha valami történik velük. Ha betegek lesznek én fogom ápolni őket és én úgy érzem, hogy ennyi a minimum, amivel tartozom nekik, ha már felneveltek.

ma 14:45

Igen te vagy rá a tökéletes példa!Ne haragudjál meg rám,de ez az igaszság.Azt mondod,hogy te nem fügsz a szüleidtől 25 évesen,mert hogy csak pénzt adnak neked,mivel nem keresel nincs saját jövedelmed.Akkor mi ez ha nem függés már bocsánat?Azért 25 évesen ha valaki egyetemista is,azért valami 4 órás munka nem ártana elmenni.Nekem is van jópár egyetemista ismerősöm,de nagyon sok dolgozott egyetem alatt,4 vagy 6 órás munkákat vállaltak,de volt olyan is,aki 8 órában dolgozott és megoldotta.Ne haragudjál,de egy 25 éves felnőtt nő, férfi,szerintem keressen már valamennyi pénzt,ha egyetemre járt ha nem.Ja bocsi,te egyetemet végeztél,ezért te nem is fogsz elmenni olyan munkára,ami neked annyira nem tetszik,mert igaz,jobb otthon ha a szüleid fizetnek neked ezt azt.Bocsi de te tökéletesen függővé teszed magad a szüleidtől és keresed a kifogásokat,hogy jaj hát az nem így meg úgy megy.És takarózol azzal,hogy te vagy az egyetlen gyerekük stb és kifogja áplini őket stb.Hát ha te erre gyúrsz,egy olyanra ami nincs is még,mert talán szerencsére még nem betegek.De te ezzel takarózól ez a nagy helyzet.Én nekem ha gyerekem lenne,teljesen mindegy,hogy egy vagy több,akkor lennék boldog ha tenné a dolgát a maga módján,ha kell külföldön,ha kell más városban,de boldoguljon,és ne arra várjon,hogy én engem mikor kell ápolni!Bocsánat nem akartalak megbántani!De ezek kifogások!

"Egyébként meg ellátom magam, nem szorulok az anyagiakon kívül semmiben a szüleimre."

Hát bocsi de a pénz elengdhetetlen a felnőtté válláshoz,magyarul függsz a szüleidtől,mert nélkülük még kenyeret sem tudnál venni,mivel manapság már minden pénzbe kerül.Magyarul nem tudod magad ellátni.Nem a kőbaltás korszakban élünk...