Ha azt vesszük a családom végre megszabadult tőlem, én pedig új életet kezdhettem, erre miért kell befeketíteni a barátnőm elött? Miközben végre jóra fordulnak a dolgaim?

Szégyen nem szégyen,3 évig nem dolgoztam.Az elején nem találtam munkát,majd egyre jobban elment a kedvem az egésztől,majd sz..rtam rá a végén belefáradtam.Majd külföldön sikerült 2 hónapra munkát találnom,tökéletes volt,ahhoz hogy új életet kezdjek egy másik városban,akkor már megismertem az új barátnőmet.Így oda költöztem abba a városba ahol lakik,tudtam annyi pénzt félre tenni a 2 hónapi külföldi munkából,majd 1 hónap alatt találtam munkát szerencsére,utána össze is költöztünk a barátnőmmel,neki is jó munkája van,nekem is,nem keresek rosszul.Végre a 1.5 év kemény munkájával,és hála a barátnőmnek,sínre tettem az életemet,még nem egészen de jó irányba,haladok,haladunk.A lényeg a lényeg,szégyenlem azt a 3 évet,ez van,nem tudom vissza csinálni.Egy hibát vétettem,a barátnőmnek kicsit szépítettem és azt mondtam 1 éve nem volt munkám.Aztán év végén hazalátogattunk,és jött megint a családom,hogy 3 évig nem dolgoztam stb,nagyon rosszul esett,mindez a barátnőm elött,égett a fejem rendesen,hogy most miért kell ezt csinálni velem?Miért kell egyáltalán erről beszélni?Miért kell a múltat felemlegetni,amikor keményen dolgoztam ebbe a 1.5 évben,úgy hogy még a kapcsolatomban is helyt álltam.Barátnőm teljesen kiakadt a dolgon,hogy 3 évig nem dolgoztam,ez volt 2 hónapja,azóta is ezt hallgatom.Nem gondoltam hogy a családom ezt elfogja sütni,miközbe látjá hogy végre a sok szenvedés után boldog vagyok.Úgy képzeljétek el,voltak olyan szemetek,hogy kb ilyen kioktatás szinten hogy én nem dolgoztam 3 évig,nyomják a barátnőm fejébe.Én meg köpni nyelni nem tudtam.Oké lehet hazudtam egy kicsit,de akkor is miért kell a múltat fel emlegetni?Fáj nekik hogy végre boldog vagyok és jól érzem magam a börömben a sok szenvedés után?