Nők, anyák, házimunkát végzők, szerintetek a mosás, főzés, takarítás munkának számít?

Nálam ez a kérdés a saját hangulatomtól is függ. Nem fogom fel kifejezetten munkának, hiszen elmegyek az egyetemre, ott vagyok, elmegyek dolgozni, dolgozok, este leülök tanulni, vagy csinálom a munkámat. Ezek a feladataim, a munkáim úgymond. Emellett a háztartás csak egy "kötelesség" a sok közül.

Van, hogy kínnak érzem és nincs kedvem elmosogatni sem azt a két tányért, amiből vacsoráztunk, van hogy két tanulás között kifejezetten jól esik már felállni és bepakolni a mosógépet.

Nem nevezném munkának, de szórakozásnak, kikapcsolódásnak sem. Abszolút hangulat függő, hogy szívesen csinálom-e vagy sem. Nem lennék háztartásbeli az biztos. Össze sem mérhető az egésznapos szellemi/fizikai munka azzal, hogy otthon ülök, néha takarítok, mosok, főzök (gyerekek nélkül). Eme kijelentésem miatt most biztos jól le leszek pontozva de nem érdekel. Én kifejezetten unnám hiszen nincs ezzel annyi meló egy kétszobás lakásban, ami lekötne egész napra.

Bevallom igen, egyetem is meló mellett már néha sok, de nem hisztizek, a párom nagyon segítőkész, sokszor pl. ő főzi meg a szombati ebédet, amíg én gyorsan kitakarítok. A mosógépet is eltudja indítani és teregetésben is tökéletes, úgyhogy éljen a munkamegosztás. :) Nem munka, kötelesség, amit meg kell csinálni, ha nem akarok trágya dombon élni!

"Szoktam házimunkát végezni, és a sok tanulás meg szellemi munka után igenis kikapcsolódás, nem kell mártírkodni. A főzést kifejezetten lehe élvezni."

Remek, akkor jöhetsz hozzám is takarítani és ha már úgyis erre jössz, egy 3 fogásos ebédet is összeüthetsz csak úgy kikapcsolódásképp.

Takarítani elég hetente egyszer????

Gondolom egyedül élsz...