Hogyan reagáljam le ezt a helyzetet?

Te kérj bocsánatot?????? na neeeeeeeeeeee...

én még nem vagyok a párommal összeházasodva de ha ilyen történne várhatná ameddig megbocsájtok neki...miaz, hogy játszik egész nap? hány évesnek képzeli magát 15 éves kis kamasznak? vagy családapának? mert ő az utóbbi...szerintem magyarázd el neki, hogy fontos lenne veled(veletek) foglalkozzon, mert a játéka nem tartja össze a családot...

és nagyon szépen kérlek nehogy már Te kérjél tőle bocsánatot...megmondanám, ha ez még egyszer előfordul ilyen mértékben aludhat a küszöbön!

kitartás és légy határozott...

Az én párom is hasonló:((

Ő sem sokat törődik a kicsivel,mostanában ugyan nem játszik annyit, de elüldögél itt a gép előtt órákig, akkor is ha a gyerek üvölt, hogy vele játsszon.Én sem hagyom szó nélkül,vannak ebből viták, vagy csak leordítom és akkor észhez tér, egy kis időre.Ennyiből szerencsésebb vagyok mint te.Ne kérj bocsánatot,akkor ugyanezt folytatja/eleinte én kértem/, be kell látnia, hogy attól,hogy dolgozik még van családja akikkel törődnie kell.

Volt rá példa nálunk is hogy egész nap a géppel volt elfoglalva, és mikor lefeküdtem rájött,hogy még ezt is akartuk azt is.Olyan is,hogy akkor már hízelgett volna....erre én is azt mondtam,hogy ott próbálkozzon ahol egész nap elütötte az időt, még én 3 felé szaladtam....Megsértődött ugyan, de aztán lenyugodott.

Próbálj meg beszélni vele.Kössetek kompromisszumot, napi 1-2 óra még belefér, de azért ne egész nap.

Én már mondtam, ha neki a gép fontosabb éljen vele,én fogom a gyerekeket és itt hagyom.Na erről persze hallani sem akar.

Lehet,hogy nem írtam semmi értelmeset, de tud nem vagy egyedül!!

Kitartást!

Akkor ne szóljon, én nem írtam neki soha,volt hogy egész nap nem szóltam neki, még ha szólt akkor sem.Amikor már válaszoltam akkor meg annyit beszélt alig tudtam lelőni:).Nem könyörögtem.Te se tedd!!!!

2.-ik.

Te éppenolyan hibás vagy,mint a párod! Ő egész nap dolgozik a munkahelyén,míg te otthon kényelmesen elvagy.Neki is kell a kikapcsolódás, főleg ha a mai anyukákhoz hasonlóan a kicsiből egy örrkké síró,hisztis csajt neveltél.Ha nem szoktattad a gyereket a szoknyádhoz,akkor a háztartás ellátása nem veszi igénybe az egész napot.

Én három gyereket neveltem fel,és mellette napi 8 órában dolgoztam.Mégis jutott időm a főzésre,mosásra,vasalásra stb.Sőt még időnként a szórakozásra.Igaz,hogy egyik gyerekemből sem neveltem hisztis,egész nap ordító gyereket.

Nem kell egyikteknek sem bocsánatot kérni,mert mindketten hibásak vagytok.Ha kijelentetted,hogy" megyek lefeküdni",akkor érthető,hogy felkapta a vizet.Ha viszont azt mondtad volna,hogy fáradt vagyok,gyere feküdjünk le,akkor ő is másképp reagált volna.

A problémákat megkell beszélni,és mindkét félnek változtatni,azon ami a problémát okozza.

A mai fiatal asszonyok ( a kommentek és a tapasztalataim alapján is ) magukat tökéletesnek hiszik,csak a párjuk lehet a hibás.És csodálkoznak,ha tönkremegy a házasság.

Tudom,hogy most lepontoztok,de 30 év alatt nálunk is voltak viták,de mindig megoldottuk közösen azokat.Nektek is ezt kell tennetek,a gyereknek is ez az érdeke.