Ezt a helyzetet most hogy reagáljam le?

A történet a következő: 3 gyermekes családban élek, későn született gyerek vagyok, a 2 bátyám már nem él itthon. Az egyik itt él ebben a városban, a másik külföldön. Az, aki itt él kamionsofőrként dolgozik. Van egy felesége és egy 10 éves lányuk, a feleség nem dolgozik, munkanélküli segélyen van, mert állítólag nem talál munkát.

A probléma a következő: mikor bátyámék összeházasodtak, szinte a 0-ról indultak, rengeteget kellett nekik segíteni pénzügyileg, amit persze anyum tett meg. Pár millióról van szó, ami azért valljuk be nem kevés pénz. A lényeg az,hogy mi ugyebár segítettünk nekik annak idején, de pár éve anyut kirugták a munkahelyéről (azóta talált másikat) és kellett volna egy kis segítség - nem nagy összeg, kb. a hó végi 5 napot nem tudtuk kiszorítani, 5000 ft max -, persze anyu naivan szaladt a feleséghez hogy kéne pénz, de "nem, nekünk sincs". Már ekkor kezdett furcsán hatni a dolog.

Jelenleg visszatornáztuk magunkat egy jobb szintre, azóta anyunak és apunak is jobban fizető munkahelye van, így most csináltatjuk a gázfűtést (eddig villany volt, mert apu munkahelye által kedvezményesebb volt), plusz meszelünk utána, és kértük volna hogy segítsenek, de nem, ők ide mennek nyaralni, meg oda, meg minden másnap strand... A kislánynak nemrég volt születésnapja, és a 200 ft-os gyertyát az anyum által sütött tortára anyumnak kellett megvenni, mert a nő azt mondta, neki nincs pénze. Nem védem a kislányt se, mert mindent kicsikar magának, nagyon akaratos és el van kényeztetve. De akkor is...

Én születésnapomra tőlük (bátyáméktól) egy ezrest kaptam egy "töröldkivele" nézéssel kísérve, ők meg mindannyian új, érintőképernyős telefont, a nő telefonja 10,000-el többe került mert kellett bele GPS, anélkül eltéved Pesten (érdekes, eddig nem tévedt el). Ehhez a Pesthez még annyit, hogy mikor ott jár, nagy szatyor Prada meg Bvlgari termékekkel tér haza, és egy-két hétig játsza a "nagyasszonyt.

Félreértés ne essék, nem sajnálom tőlük, meg ha tehetem, én is márkás dolgokat veszek (saját pénzből, suli mellett dolgozok), de ez a gyertyás ügy kiakasztott... Szerintetek ezt hogy hívják? Mert hogy a zsidóság fogalmat rég túlhaladta, az is biztos. Már annyiszor meg akartam nekik mondani a magamét, de anyu leállít, mert ő szereti a kislányt - jelzem, mióta be van náluk kötve a net, kb. hat hónapja, a kislánynak színét se lehet látni, addig is netezni járt hozzánk, mert függő. Ti mit tennétek a helyemben? Vagy mit tanácsoljak anyunak, hogyan mondjam meg neki, hogy vegye észre magát?