Ti hogy kezelitek, ha a szülők fontosabbak egy párkapcsolatban mint ti?

saját tapasztalatom van: az ilyen szülő nem változik meg. képes megakadályozni, hogy a gyereke saját családot alapítson. otthon van érzelmi zsarolás, hiszti, minden, csak ezt te nem látod. a barátod csak akkor tudna leválni, ha vállalná a hónapokig-évekig-örökre tartó hisztériát, fenyegetéseket (öngyilkosság, kitagadás, stb). ehhez sok erő kell, nagyon sok. Lehet, hogy még nem telt be annyira a pohár, hogy legyen hozzá ereje.

Massziv lelki terror. Reggelig tudnek meselni rola. De a lenyegen nem valtoztat: vagy megszoksz..

Menekülj még megteheted,a férjem 36 évesen is köldökzsinóron él az anyjával...

Igen, ahogy a 31-es írja.

Én biztos azt érezném, hogy velem van a baj ilyenkor, Az elengedés nagyon nehéz tészta. Sajnos vannak olyan szülő-gyerek kapcsolatok, ahol az egyik fél mindig kiesik a szerepéből, a gyerekből hamar válik szülő, a szülőből gyerek, előfordul, hogy a külső környezet szenvedi meg az ilyen leválásból fakadó bajokat, problémákat és az embernek mindig pszichológust kell játszania, csak akkor működik. Vannak, akik csak úgy képesek kapcsolatba kerülni, barátságokat kötni, ha eljátszhatják az anya szerepét a kapcsolatban, képtelenek egyenrangúak lenni, amikor férjhez mennek, akkor pedig eljátsszák a nagyon lelkiismeretes szülőt, aki képtelen a barátaival, kapcsolatba kerülni, csak a gyerekeinek él, és aztán már nem is kell az a barátság, mert átvette a szerepét a valódi gyerek, és így tovább, az a szülő, aki nem engedi el a gyerekét, mert aggódik, annak lehet nagyon sok oka, miért aggódik, esetleg a ygereke megváltozott, esetleg rossz hatással vannak rá, esetleg stb, de van olyan szülő, aki csak annyiban szeretné éreztetni, hogy fontos, hogy aggódik a gyerekéért, azt mondneki lássa, egyébként nem is hívja fel, nem is érdeklődik, nem is neveli, csak akkor amikor mindenki látja... folyt. köv.

folyt. köv. bocsánat, de egy valóságsót nézek és közben a kislányom szólt, hogy kapcsoljam ki, szóval, az a helyzet, hogy nagyon nehéz dolgod van, mert a család ellen menni öngyilkosság, nagyon sokszor van úgy, hogy már meglévő házasságokban van gyerek és a szülő elneveli úgymond a gyereket az anyától, vagy az apától, mert annyira rosszul szocializálódtak, és így tovább, mert az egyik fél annyira lojális akart lenni, hogy a másik azt csinálhatott a gyerekeivel, amihez volt arca éppen, azon az alapon, hogy szülő, de ilyen azért ritkán van, óvatosan szerintem megnyugtathatod a párodat, hogy szereted a szüleit, de úgy érzed rád, rátok telepszenek, addig próbáld kivívni a közös életetekben megágyazott belső összetartó erőket, amíg még nincsenek gyerekek, nincsenek problémák és még tart a szerelem, mert később már nehezebb lesz, annak biztos van oka, hogy a gyerek ragaszkodik nagyon, nem tudom, az is lehet, hogy a szülő, azt még azért döntsd el, hogy melyik a kettő közül, hol sérülhetett a kötődés

Beszélni kell vele, megváltoztatni, logikus útra téríteni, magyarázni helyzeteket, állapotokat, s ha nincs változás, továbblépni.

Nem lehet tudni ki az aki beszelot kap ilyenkor, de szerintem azt ne hangiztasd hogy a szulot utalod, az valo ok