Anyám 15 éve hazudik nekem. Szinte beleőrülök annyira fáj. Mit csináljak?

Mióta az eszemet tudom azt hallgatom anyámtól hogy apám mekorra szemét ember amiért sose látogat meg, egy forintot nem adott még és úgy csinál mintha nem is lenne gyereke. Ez mondjuk igaz mivel eddig csak képen láttam, de anyumnak nem lett volna joga belém nevelni hogy milyen szemét az apám mivel ő tehet róla.

Hétvégén itt volt a mamám, ő sose szerette ha anyu szídja apumat. Úgy voltam vele hogy azért mert alapból utálja a gyűlőlködést.Most is rákezdett anyám hogy mindjárt szülinapom,Karácsony meg minden és apumnak most se fog eszébe jutni hogy valahol a nagy világban van egy lánya. Erre mama mondta neki hogy ezt hagyja abba vagy mindent elmond nekem. Erre anyu hogy nincs mit elmondani mert ő az igazat mondja.

Na, erre elkezdtek veszekedni és kiderült hogy apámnak volt családja mikor anyum teherbe esett és még véletlenül sem akarta őket ott hagyni értünk. Mikor anyum megtudta, hogy terhes azt mondta apámnak hogy fizessen neki és akkor úgy veszi hogy nem történt köztük semmi és nem ő az apám.

Mama azt is elmondta, hogy anyu közben elakart menni abortuszra de túl sokat várt és már késő volt. Szóval át akarta verni apumat. Ez nekem több okból is nagyon fáj.

1: Anyum minden egyes nap, minden alkalommal elmondta ha pénzt kellett valamire adni hogy mennyire utálja apámat amiért elhagyta. Azt mesélte hogy nagyon szerették egymást csak apum nem állt készen egy gyerekre és nyúlcipőt húzott. Közben már volt 3 gyereke +felesége.

2. Apámnak nem csak nem kellettem de még ki is fizette a 'jussomat' (vagy anyum jussát) ez annyira megalázó.Inkább csak lépett volna le csendben, mint hogy egy összeggel meg nem történtnek tekíntsen.

3. Mindig is fájt, hogy apu nem akart de az jó érzés volt hogy anyu örült nekem és akármilyen nehéz is volt felnevelt egyedül, mert fontos voltam neki.Erre kiderül hogy csak azért születtem meg mert mire apum kifizette túl volt velem a 12. héten.

Annyira rossz hogy átvert hogy mióta tudom csak sírok és élni se akarok, hisz minek éljek, ha a saját szüleim se akartak és anyumnak is csak teher vagyok???

Mindig is nyomorultnak éreztem magam de most főleg.Anyu ha tehetné már eldobott volna csak akkor nem kapna utánam pénzt.Mivel maradandó betegségem van nem csak családipótlék jár neki, ezért visel el maga mellett.

Mit tehetek hogy ne érezzem azt hogy csak egy kolonc vagyok anyum nyakán? Hogyan tehetem túl azon magam hogy engem senki se szeret úgy mint mást pl.a szülei vagy nagyszülei? :'(

15/L

(Elnézést amiért ilyen hosszasan írtam le, miközben 2 mondatban is le tudtam volna..csak jól esett leírnom, mert ezt senkivel nem tudom megbeszélni.)