Rágörcsöltem a házasságomra. Mit tegyek?

Próbáld meg poénra venni ha szól valamit,ne sértödj meg kis hülyeségeken,mondj rá inkább egy találló választ ha eszedbe jut pont valami vicces.

Meglátod jobb lesz a hangulatod,neked is.

ha jól értem, soha nem mentek sehová sem kettesben? Pedig kellene! Nagyon jó, hogy családként együtt vagytok, de elsősorban férj és feleség vagytok. A gyerek felnő és kirepül, ti azonban ott maradtok egymásnak (jó esetben, ha addig el nem váltok). A kapcsolatotokat ápolni kell akkor is, ha már van egy közös gyereketek, aki a legtöbb idődre igényt tart.

be kell vonni barátokat, rokonokat, nagyit, akit csak lehet, hogy mniél többet lehessetek kettesben a gyerek nélkül. Egy-egy mozi, étterem, neadjisten hétvége igenis kell, ha nem akartok belesavanyodni átvitt értelemben a pelenkákba. Különben 18 év múlva arra ébredtek, hogy két évtizede nem beszélgettetek egymással másról, mint a gyerekről és a rezsiről.

OFF:

Ha ezt valaki érti az nekem is elmagyarázhatná, lécci:

"mert ő nem szereti, ha lassan eszem, erre én megsértődtem...micsoda baromság..."

Én is ilyen vagyok, lassan eszem, de nem értem mi a baj ezzel? (50kg vagyok 27 évesen) Ha valakinek így ízlik jobban az étel, akkor mi lehet a baja a másiknak?? Az én párom is ilyen, állandóan szóvá teszi, erre meg kiborulok -aztán inkább behúzok a tv elé, mert ott legalább nem szól be. De én jobban érzem magam, ha nem habzsolok. Nem kábulok be a kaja után, mint ő. Szeretem megrágni rendesen az ételt és legalább nem böfögök utána jó néhány sorozatot, mert nem nyelek levegőt stb. Még nincs gyerek, és mindkettőnk el el szokott menni kikapcsolódni a másik nélkül is :)

Szia!

Igaz én nem élek házasságban,de valahogy mégis hasonló a helyzetem így 21 évesen.

Párommal távkapcsolatban élünk és amikor otthon vagyok és nincs dolgom én is mindenféle hülyeségen bepukkadok,meg agyalok a marhaságaimon,hogy már nem szeret,felkapom a vizet apró kis semmiségeken is.Úgy érzem többre,jobbra vágyik a barátom és félek mindent elrontok a magatartásommal.Úgy érzem egy ördögi körben vagyok: bepukkadok valami hülyeségen,rossz kedvem lesz,ezt ő is észre veszi,bizonygatja,hogy szeret de én mégis félek,hogy elveszítem és ettől még jobban agyalok a hülyeségeimen és csak generálom a rossz hangulatot, és félek megunja és elhagy és újra kezdődik az egész.Szeretnék sokkal lazább lenni,jó kedvű,de hát ez elég nehéz.Aztán rájöttem,hogy a férfiak UTÁLJÁK A BOLDOGTALAN NŐKET MAGUK MELLETT.Megunják a hisztit,a problémázgatást,hiába csak az lenne a vágyam,hogy többet mondja,hogy szeret és akar és kíván,ők mások,nekik ebből az jön le,hogy boldogtalanok vagyunk mellettük és nem érzik magukat férfinak és ha nem érzik magukat férfinak mi sem érezzük magunkat nőnek...újabb ördögi kör.Szóval én próbálok mindig jó kedvű,huncut,mosolygós lenni.Ne értsd félre,nem megjátszom magam,hanem megváltoztam .És ehhez akarat kell,hobbik ,amivel lefoglalod magad,amikor morfondírozhatnékod van.

Tudom,hogy más a helyzetünk,én nem vagyok házas és nem vagyok olyan tapasztalt sem,nincs gyermekem, de a lényeg,hogy minden párkapcsolatban előfordulnak ilyenek és én csak az esetem akartam leírni,hogy segítsek. Sok sikert!

Tul sokat gondolkodsz, feleslegesen agyalsz.

Eldd az eleted, tedd a doldog, es ne legyel depresszios!