Hiba hozzá menni az első szerelmedhez?

Nekem nagy hiba lett volna hozzámenni, szerencsére nem tettem.

Azért mondják, hogy hiba lenne ennyi idősen, mert fiatalok vagytok, és a személyiségetek még kifejletlen, tapasztalatlanok vagytok és magatokat sem ismeritek, nemhogy a világot. Éljetek együtt, tanuljatok, dolgozzatok, tapasztaljatok, lássatok világot, aztán ha 3-4 év múlva is ilyen biztosak vagytok magatokban, még mindig nagyon-nagyon fiatalok lesztek, és semmiről nem késtek le.

Nem ellenetek szólnak azok, akik tapasztalatból beszélnek. Az ilyen fiatalon köttetett házasságok 90%-ából 2-3 éven belül válás lesz sajnos, ne essetek ebbe a hibába.

nem mentem hozzá, pedig egy igazi rendes srác volt, biztos jó életem lenne mellette, viszont nem bánom hogy éltem egy kicsit, és más emberekkel jártam.

nos, 18 évesen még nem gondolom hogy véglegesen el kéne köteleződni, hiszen a személyiségetek még formálódik.

inkább költözzetek össze, járjátok a világot, ismerjétek meg saját magatokat és egymást is lehető legjobban.

Ha hiba lenne hozzá menni azt éreznéd.

Nálunk az első szerelmemmel az együttélés hozta ki a problémákat. Nagyon szerettük egymást, de volt bennem egy hiányérzet. Mindig mondogattam, hogy ez csak egy mélypont, javulni fog. De nem javult. Igazából másfél évvel tovább húztam, mint szükséges lett volna. Addigra érett meg bennem a gondolat, hogy nem vagyok mellette boldog. Ez 22 évesen volt 4 éves kapcsolat és 2 év együttélés után.

A második szerelmemmel most készülünk házasodni. Fene tudja, hogy mit hoz a jövő. Babonából "kivártam" a 4 évet, hátha itt is elromlik valami. Ég és föld az első kapcsolatomhoz képest. Kiegyensúlyozott vagyok, magabiztos, mosolygós, boldog. Ez bizakodással tölt el :)

Mi az ez eljegyzésig jutottunk anno 10 éve, de szerencsére nem lett belőle semmi. Minden ismerősöm megtalálta a párját, de senki nem az első szerelmében, sokan 8-10 év után mentek szét. Természetesen ameddig tartott, addig mindenki azt hitte, örökké fog tartani.

Az első szerelemmel az a baj, mert semmilyen téren nem tapasztaltál még mást, így nem ismered fel a rosszat (csak a szélsőségeset) és nem becsülöd meg a jót. Ha ehhez ráadásul még fiatal is vagy, folyamatosan fejlődik a személyiséged, és ameddig nem ismered magad teljesen, lutri hosszú távra választani. Valószínűleg a ti kapcsolatotokban még van pár lángoló év, de igazából 23-25 éves korotokban fog eldőlni, merre indultok. Addig elvisz a szerelem, onnantól viszont már képbe kerülnek a személyes igények és a jövő. Egy szerelmes embernek hiába mond bárki bármit, nem hisz az óvatosságra intőknek, ameddig nem látja jelét az eltávolodásnak. Ha eljegyzitek egymást vagy összeházasodtok, még visszafordítható vész esetén. Én viszont senkinek sem javasolnám, hogy fiatalon kötött első kapcsolatba gyereket vállaljon 25-26 éves kora előtt. Ha addig együtt vagytok, általában már elég biztos a kapcsolat. Ha viszont a gyerekek már 20 évesen beköszöntenek hozzátok, az elodázza a problémákat, mert a gyerekek elvonják a figyelmet a kapcsolat hiányosságairól. Mire rájöttök, hogy rossz embert/utat választottatok, már nem nagyon van lehetőség visszalépni.

A szerelem minden logikát és észérvet elutasít, bármit is írunk itt. Ha így érzed, tedd meg. Én azon a véleményen vagyok, hogy nem az a legnagyobb gond, hogy első szerelemről van szó, hanem arról hogy gyerekek vagytok. Ha nem lennétek azok, nem is kellene sürgetni ezt a házasság dolgot ennyire, először szépen kialakítanátok a saját életeteket, együtt élnétek pár évig hogy működik -e, és utána jöhetne szóba ez a téma.

Ami most van, az egy Rómeó és Júlia szerelem, gyorsan jött és tragikus vége lesz. A ti életetek, csak gyerek ne legyen 1 hónap után(úgyis lesz).

Azt szerintem érzed, ha nem vagy biztos a dologban. Vannak észérvek, amik ellene szólnak és sok esetben be is jönnek, de ez a ti egyedi életetek.

Én pl. az a típus vagyok, akinek elképzelhetetlen lett volna, hogy az első szerelem legyen az utolsó, ezt akkor is így gondoltam, amikor még sehol nem volt az az első szerelem. Van, aki meg egyből a nagy szerelmet kereste és bejött neki. Másnak meg nem, sajnos.

Házasságon szerintem akkor gondolkozz, ha meg tudod fogalmazni, hogy mindenféle külső elvárástól függetlenül milyen életre vágysz, ha pedig ez megvan, akkor azt kell megnézned, hogy ebbe az életbe bele tudod-e képzelni a barátodat.