Miért nem értik meg, hogy hagyjanak engem békén?
Már teljesen elegem van abból, hogy mindig megmondják,mit csináljak itthon..pl.állandóan kijelentik,hogy itthon vagyok, akkor mosogassak el, fűtsek be stb., vagy mint ma is volt, magamtól befűtöttem, a kutyák után eltakarítottam, de már nem volt erőm elmosogatni se, mert rengeteg volt az edény (ráadásul ma dután jöttem haza a koleszból)és este anyukám meg, hogy nem igaz h 20 éves létemre nem mosogattam el blabla... meg hogy mindig a gép elött ülök(-vajon az miért jobb társaság??, de amúgy sétálni is szoktam és az öcséimmel is szoktam foglalkozni) mindig ez megy.
Aztán, hogy 11 kor kinyomják az internetet és hogy aludjak!!??? hát éjfél, 1ó elött nem tudok elaludni, meg minek amikor nincs iskola. Most végeztem a vizsgákkal.
Ja és a másik, hogy az egyik tárgyamból a köv. félévben vizsgázok le, mert a tanár 1 időpontot tett fel (ekkor nem sikerült az irásbeli), elmentem javitani, de akkor sem engedett át. Tanultam rá, és tudtam az anyagot, de mindenki mással ilyen volt aznap, szórta ki az embereket, aki javitani akart az nem tudott. Persze utolsóként mentünk be, és a fején, hangján is látszott, hogy nagyon ideges. De ebből köv. félévben levizsgázok, és nincs más következménye.
Persze itthon egyből, hogy én vagyok a hibás, hogy nem tanultam stb...
Én ezt utálom, hogy állandóan elvárásaik vannak velem szembe. Egyszerűen nem értik meg, hogy engem hagyjanak békén, tudok önálló lenni és nem vagyok zűrös se, nem cigizek, nem drogozok,nem bulizok, nem iszok, nem pasizok (kb. szánalmas életem van... )
Igazából csak a kutyám miatt járok haza,mert neki szüksége van rám és ő szeret igazán.
Utálom ami mindig itthon megy, meg amit az öcséimmel is csinálnak, hogy ordítoznak, bántják őket. Arról nem is beszélve, hogy állandóan az alakomat cikizik, hogy kövér vagyok (betegség miatt is) és ezzel még jobban rombolják az önbizalmamat, vagyis nincs is már mit lerombolni...
Hiába mondom, hogy hagyjanak békén, akkor tiszteletlen vagyok stb...
Bocsi, hogy hosszú lett...
De barátnőmnek is néha mondtam, de azt mondja, hogy ez dac,ami visszamaradt a serdülőkorból.. persze ő nem ismer minket igazán.
Már nem tudom mit csináljak... bennem van a hiba?
válasza:
válasza: válasza:03:58-nak teljesen igaza van,
de most azt képzeld el, hogy én 22 évesen költöztem el a szüleimtől, de akárhányszor találkozunk, napokig ideges leszek, ezért már csak havonta egyszer megyek hozzájuk.
Pl minden karácsonykor sírtam is, mert szörnyűek. Nem részletezem, de engem már nem érdekel. Nem tudok hatni rájuk sehogy, ezért inkább csak nem veszekszem velük.
Rájuk hagyok mindent, amíg ott vagyok megcsinálok mindent, de hozzáteszem nem bírok ki 2 óránál többet velük, mert amint meglátnak, egyből utasítgatnak mindenre.
Most 33 éves vagyok, és semmi nem változott, szóval nem hiszem hogy nálad változni fog bármi is.
Itt max csak te változhatsz.
válasza:Szerintem is hisztis és lusta vagy.Ha anyukád este jön haza,akkor biztos dolgozik.
Befűtesz.Ok.Ha te vágod fel a gyújtóst,beviszed a tüzelőt,kisalakozol,kiviszed a salakot,és begyujtasz: ez még kényelmesen is fél -egy órahossza.Ha csak begyújtasz,akkor 10 perc.(Tapasztalat)
Ha tele a mosogató,akkor újabb félóra a mosogatás.
A nap többi órájában játszol a kutyáddal,és netezel.
Ez bizony lustaság.Sok 20 éves van,aki már teljes háztartást vezet,esetleg gyereket nevel,vagy még dolgozik is.
Még egy fontos dolog: a szülő 18 éves koráig köteles eltartani a gyereket.Az már nem kötelessége,hogy egyetemre járassa.
Ha nem tetszik,akkor keresd meg a tanulmányaidra és a megélhetésedre valót.Akkor nem szólhat bele senki,hogy mikor mit csinálsz.
Amíg viszont elvárod a szüleidtől,hogy eltartsanak,addig igenis tedd magad hasznossá.És a sikertelen vizsgáért se a tanárt okold,hanem magadat.
A válaszokból is látszik,hogy sok fiatal gondolkodik úgy,mint te.A szülőnek kötelessége a nagykorú gyermekét eltartani,de sem tisztelet nem várhat el tőle,sem minimális követelményt nem támaszthat vele szemben.A szülőnek nincsenek jogai.A gyereknek pedig csak jogai vannak,kötelessége pedig semmi.
Majd az élet megtanít a kötlességeidre és a jogaidra.De ez elég keserves felismerés lesz.
Sokan eléggé félreértik a helyzetet, nem fogok magyarázkodni.
De annyit elmondok, hogy nem vagyok lusta, megcsinálok magamtól mindent, én csak azt utálom, hogy állandóan parancsolgatnak!Erről szólt az egész írásom tegnap, amit amúgyis feldúlt állapotban irtam.
Az 01:47-es válaszoló átlátta a helyzetet, valahogy én is így gondolom.
Egyébként a hangsúly nem a befűtésen volt, azt a példát azért hoztam, hogy mindig elvárásaik vannak, annak ellenére is, hogy segítek itthon.
Az utóbbi időben próbálok inkább nem is reagálok ezekre, gondoltam így lesz vmi változás...
Ennek megoldására tettem fel a kérdést, hogy mások is vannak-e így stb..
A 03:58, 00:56 válaszolók elgondolkodtatót írtak, értem a lényegét, személyiség-lélektanból utánna is lehet nézni:)
"Akik nincsenek benne egy helyzetben, azok nem fogják megérteni, ez természetes."- Ez így van!
Egyébként a kutyámat az öcséim kapták, de nem nagyon foglalkoznak vele, hozzám ragaszkodik a legjobban...
Az nem megoldható, hogy hónapokig a kollégiumban vagyok, mert hétvégén egy néni miatt is hazajövök, nincs senkije...
És elmenekülni se akarok a problémák elöl, hanem bármennyire is nehéz, inkább megoldanám valahogy.
Köszönöm az eddigi válaszokat, még a minősíthetetleneket is; amúgy a pontozásos rendszere engem hidegen hagy.
válasza:na, akkor mesélek én is:
amíg gimis voltam, anyummal laktam. tényleg elég lusta módon viselkedtem, mert amikor hazamentem nem az volt az első, h takarítok, mosogatok, hanem be a gép elé, vagy tv. vagy némi tanulás.
anyum hazajött este 10kor melóból fáradtan, és szegény üvöltött, h mi ez a gané a konyhában???
nekem meg nem volt kedvem ezt hallgatni, és egy idő után meg is értettem, h milyen xar neki az egész napos meló után még ezt is megcsinálni.
hát minden nap megcsináltam! anyum hazajött, el volt ájulva. megköszönte. erre csak annyit mondtam, h nem azért csináltam, h megköszönd, hanem h ne kiabálj velem.
a lényeg végülis ugyanaz.
onnantól sokkal jobb volt a viszonyunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!