Miért félek a gazdagságtól?
Valamivel átlag alatt élö családban nöttem fel, de ezt nagyon sokáig nem éreztem meg. Pici koromban anyukám mindig mesével altatott el (sokáig megmaradt ez a szokás, mivel nem sokkal utánam érkezett a húgom), amiben mindig szerepelt a "szegèny ember", akinek "annyi gyereke volt, mint égen a csillag", vagyona viszont semmi. Gyerekésszel sajnáltam a szegény embert, és örültem, hogy nekünk van mit enni. A nagyszüleim a háború után voltak gyerekek, nekik aztán tényleg nem volt semmijük. A nagymamám gyakran mesélt történeteket ebböl az idöböl. A nagymamám nyaralójában mindig lábasokból meg fazekakból akartam enni a dédszüleim korabeli kanalakkal, mert azt játszottam, szegény lány vagyok. Otthon is nem szerettem, ha valamiböl sok volt (legyen az étel, vagy más), frusztrált, és igyekeztem töle megszabadulni. Volt idöszak, amikor gyüjtöttem ezt-azt, de ha már több volt valamiböl, mint amit használok, igyekeztem megszabadulni töle. Elajándékoztam, eladtam. A pénzzel ugyanígy. Ha nem volt szükségem épp semmire, eldugtam, vagy odaadtam anyuéknak.
A gazdagoktól, gazdagságtól óckodtam, mert az iskolatársaim, akik persze újgazdag családból származtak, a megkeseredettség, anyagiasság és a rongyrázás szobrai voltak. A párommal nemrég bútoroztunk össze (ráadásul külföldön), úgyhogy még semmink sincs, bár mindketten dolgozunk.
Ismerek gazdagabb családokat, de egy percig sem irigylem öket, nem kéne a vagyonuk.
Néha meg vagyok lepve, milyen élhetö állapotokat kategorizálnak itt már be nyomornak vagy mélyszegénységnek.
Nem akarok én se nyomorogni, de a gazdagságtól mentsen az ég, mert azzal még annyira se tudok mit kezdeni.
Ez nevelési kérdés, mentális probléma vagy családi vonás?
(A húgom is hasonló)
válasza:Kérdező, semmi sincs abban, hogy te hogy állsz a szegénységhez, meg a gazdagsághoz.
Viszont az, hogy kiírtad ezt ide a gyakorira, az egy nyílt provokáció. Nem tudom, te régen milyen népmesékbe lovaltad bele magad, de hogy a mai napig nem sok közöd van a valósághoz, az biztos. Egyébként azok a népmesék rendre úgy végződtek, hogy az illető szegénylegény, vagy szegényember meggazdagszik: mert tudod, úgy nem lehet EMBERHEZ méltó életet élni, ha az embernek minden nap cak a betevő falat előteremtésén kell hogy járjon az agya, mert annyira szűkös a keret. Aki ezt kedveli, az egyszerűen mazochista.
Ha neked az EMBERHEZ méltó élet nem hiányzik, amit nem csak a túlélés tölt ki, rendben, de szerintem ne piszkáld fel ezzel mások agyát, akik meg pont erre vágynak...
Tudod, szerintem nem azért néztek rád ebben az országban furán, mert határon túli vagy, hanem mert eléggé furán viselkedhettél a környezeteddel, ha ott is hasonló felvetéseid voltak, mint itt, és a környezeted az ilyen jellegű megnyilvánulásokra is csak lesni tudott, mint borjú az új kapura, ahogy most én is teszem... Ennek semmi köze ahhoz, hogy honnan jöttél...
válasza:Más emberek a két kezüket összetennék hogy annyi mindenük legyen mint neked. Te pedig a jó dolgodban már nem tudod mit csinálj. Amikor semmi gondod nincs és mindened megvan amire valaha vágytál, akkor te végignézel a cuccaidon, és felsóhajtasz hogy de rossz NEKED? Vagy hogy is van ez?
Ne haragudj, nem bántásból írom, de a világnak kb 60%-a éli le úgy az életét, hogy nem tud olvasni, napi egy tál kaja az össz étele, és bármelyik percben leszúrhatják az utcán.
Ezt csak azért írom le, mert mindenki egyoldalúan válaszolt, és szerettem volna más szemszögből is megközelíteni a témát.
Az a baj a gondolkodásoddal, hogy felelőtlenség. Ha megteheted, igenis tegyél félre pénzt, igenis töltsd fel a kamrát, mert lehet hogy holnap már nem lesz munkád, és akkor nem lesz mit enned. Napról napra éli az emberek nem élvezetből, hanem tehetetlenségből szoktak.
Az nem baj hogy szerény vagy, de ezzel a mentalitással megrekedsz egy szinten, és soha nem leszel biztonságban. Te még eltengődhetsz így a pároddal, hogy hogyha gyereketek lesz, az nem fogja értékelni, hogy mindeneteken túladtok, és neki van összesen 1 játéka meg 1 ruhája.
Értékeld amid van. Asszem van egy karikatúra a gazdag emberről aki a pénzkupac tetején sír. Mert már mindene megvan, így nem maradt oka keseregni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!