Jogos, hogy röhögnek rajtam?

Átérzem a helyzetedet, én is rettegek tőle. És a húgom épp most kapta el a hányós vírust. A közelébe nem megyek, ameddig meg nem gyógyul. Még jó, hogy külön emeleten lakunk. Ebben csak az a vicc, hogy kórházban dolgozom. Éppen azért, hogy szembenézzek a félelmemmel. Régebben amikor mentem az utcán, és láttam a földön egy hányást, inkább átmentem a másik oldalra, hogy messzire elkerüljem, mert már ettől is rosszul voltam. Most annyiból javult a helyzet, hogy ha munka közben látok hányni embereket, az nem zavar. Habár, ha előtte jól bekajáltak, akkor a gyomrom kettőt fordul, de csak a szag miatt. De simán végignézem az egészet. Volt olyan is, hogy éppen evésből rohantam oda, mert elkezdett hányni vki, és még az utolsó falatot éppen rágtam... és nem zavart a dolog. Utoljára szerintem kb 18-20 éve hánytam. Akkor is azért, mert túl sokat ettem vmiből. Szörnyű volt. Azóta 2-3x kaptam el olyan vírust, amitől majdnem, de ha nagyon rosszul vagyok, be tudok adni magamnak vénásan hányás elleni gyógyszert akár itthon is. Olyat, amit a kemónál kapnak a rákosok. És így legalább csak alul jön ki minden. Ha tudom, hogy vkinek hasonló fertőző hányós betegsége van, elkerülöm, amilyen messzire tudom. Ez alól 1 kivétel van, életem párja, akinek ha bármi baja lenne, mellette lennék, nem érdekelne, hogy velem mi lesz, elkapom-e tőle.

Azért mondtam, hogy a görcsös hányinger/hányás, amikor NEM múlik el, hiába jön ki, ez nem összekeverendő egy sima piataccsolással. Egyébként igen, természetes dolog, hogy rettegsz ettől az érzéstől, és bepánikolsz tőle. Nem jó egyáltalán, de teljesen érthető. Mindenesetre pszichológust mindenképpen ajánlanám, mert erősen pánikbeteg gyanús vagy.