Tényleg a nő a szemét?
Adott egy házasság 5éve,eljött az idő a gyerekvállalásra,de sajnos nagy hirtelenséggel a nőt teljesen ki kellett "pakolni".A férjnek van egy 12 éves kisfia,akit a nő szeret de ezek után,hogy nem lehet közös gyerek válni akar.
Attól fél,hogy nem tudná annyira innentől elfogadni a kisfiút,és mivel a férj húzta a közös gyerek témát,a történtek után el szeretné hagyni őket.
Szereti a férjet nagyon de nem tud boldogan élni mellettük.A kisfiú anyukánál van elhelyezve,nincs apánál csak hétvégente.
Tudja a nő,hogy ő a "beteg" de mégis a férfit hibáztatja amiért ennyit kellett várni és ez lett a vége a közös babának.
Szerintetek a nő szemét amiért inkább magában él és esetleg olyan embert választ aki nem akar gyereket,vagy már koránál fogva nem meri bevállalni?
13-as
Nem azért akarja elhagyni mert minden áron szeretne gyereket(örökbefogadással)hanem mert tudja magáról,hogy a lelki gondjai miatt "bántaná"a meglévő gyereket aki a férjé csak,és a férjre is kivetítené ezt.
14-es
"Valójában ez egy nagyon-nagyon ocsmány pszichológiai játszma, aminek a lényege, hogy valójában a nő soha nem akart gyereket, kipakolni is azért kellett, mert olyan erősen szomatizált, hogy végre megvalósította azt, hogy soha ne is lehessen gyereke."
Na kíváncsi lennék ezt vajon,honnan szedted?Az egyik hozzászólásomban benne van,hogy FÉRJ húzta az időt a közös babavállalással.Sehol nem írtam,hogy a nő SOHA nem akart gyereket.Vagy te úgy gondolod,hogy a nő soha nem akart gyereket,és ezért úgy"intézte",hogy idővel ki kelljen szedni a méhét?Nem értem a logikádat komolyan.
15-ös
A férj HALLANI SE AKAR AZ ÖRÖKBEFOGADÁSRÓL!
16-os
Én is így gondolom!
17-es
Nem mondtam,hogy rólam van szó,és megismétlem nem akar a férj semmiképp örökbefogadni.
18-as
A nő tudja magáról,hogy akkora seb ez benne,hogy biztos benne,hogy bántaná őket és inkább éljenek boldogan nélküle mint feszültségben.
A férjre haragszik is valójában mert húzta az időt a gyerekvállalással.
A férfi egymaga döntötte el,hogy mikor kezdhetnek bele,nem volt a nőnek választási lehetősége.Csak sajnos késő volt már akkor.
19-es Nagyon nagyon sajnálom ami veled történt és kitartást kívánok neked a szóban forgó nő nevében is.
20-as
"Ha a nő azon gondolkozik, hogy elhagyja a párját, akkor nem szereti. Ugyanis két ember közötti szerelem nem azért van és nem attól függ, hogy van-e gyerekük vagy nincs. Olyan nincs, hogy "szeretlek ha lesz közös gyerekünk" és "nem szeretlek mert nem lehet közös gyerekünk". Csak olyan van hogy szeretlek vagy nem szeretlek. Tehát ha emiatt elhagyni képes, vagy akár a gondolattal is játszik, akkor az a nő nem szereti azt a férfit."
Valamilyen szinten egyet értek ezzel,meg nem is!
"Mellékesen megjegyzendő, a férfi se nagyon, ha ekkora lelki csapás után annyit nem képes megadni a szerelmének, hogy közösen örökbefogadnak egy gyereket. Azért, hogy párja megnyugodjon, hogy teljes életet élhessen, hogy anya lehessen. Hogy képes ezt megtagadni tőle?"
Erre én is kíváncsi lennék,de hajthatatlan sajnos a férj,mert,hogy ő nem fogja MÁS GYEREKÉT nevelni.
Kérdem én akkor a nőnek miért kellene a FÉRJ gyerekét tiszta szívből elfogadni és nevelni?
Én még mindig nem értem, ha a nő nem azért akarja elhagyni, mert ő szeretne esetleg később örökbe fogadni, akkor miért baj, hogy a férfi nem akar örökbe fogadni.
Az teljesen érthető, hogy a nő szeretne gyereket, hiszen neki még nincs, és azért hagyja el, mert esetleg mással lehet rá esély valamilyen módon.
De más esetben szerintem korai lenne most rögtön elhagyni. Hiszen most ők egymás támaszai. Miért lenne jobb külön?
A nőnek segítségre van szüksége, hogy feldolgozza ezt a tragédiát. És ha valahogy sikerül feldolgoznia, akkor nem fogja bántani a férjét, a gyereket.
De ehhez idő kell. Nem lehet elvárni, hogy most olyan legyen a nő, mint eddig. Ez nagyon nagy fájdalom lehet lelkileg :( Sajnálom!
Nem szemét, de nem is cselekszik helyesen. Önző, hagyja, hogy a saját félelmei irányítsák, és félelmében nem bízik a férjében, akitől elveszi a lehetőséget, hogy válasszon, őt akarja-e vagy egy másik nőt, aki képes szülni.
A leírtak alapján a férfi őszintén szereti a nőt, hiszen gyerek nélkül is bele akar lenni. A nő nagyon nagyot hibázik, ha elhagyja a szerelmét (szerintem).
Ja és igen, a férj szemében egy idő után "jogosan" lesz szemét a nő, hisz elárulja, ha elhagyja, miközben szeretik egymást, akárhogy is nézzük.
Ilyesfajta mártíromságra senkinek sincs szüksége!!
Én megértem a nőt valamilyen szinten. Egyrészt, a férje gyerekében innentől a saját kudarcát fogja látni, azt, hogy másnak lehetett gyereke ettől az embertől, neki nem lehet, és fél, hogy ezt akaratlanul is éreztetni fogja a kissráccal.
Másrészt, hiába ő a beteg, most, hogy ez történt, valahol tudat alatt gyűlöli a férjét, mert ha belement volna pár évvel korábban a gyerekvállalásba, még lett volna esélye szülni. Nyilván a férj nem tudhatta, hogy ez lesz, de ez a nőt most nem vigasztalja, dühös az egész világra, és a férjében látja a bűnbakot, így meg nem bír vele élni, nem bírja szeretni, mert úgy érzi, hogy ez a férfi megfosztotta attól, amire a legjobban vágyott. Ráadásul mindezek tetejében még nem akar örökbefogadni sem, amivel a maradék esélyt is elveszi.
Borzasztó helyzet, de sajnos nem lehet tenni ellene semmit, ha a nő tényleg így érez, sose lenne boldog a pasival. Szerintem nem szemét, erről nem tehet.
25-ös
Egyetértek mindennel amit írtál!
26-os
Végre valakinek feltűnt!Ott a pont nálad!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!