Miért nézik le az emberek azokat, akik nem érettségiztek?

Ugyan még nem említették, de hadd jegyezzem meg azt, hogy nem véletlenül ritka a házasság egyetemet végzettek és szakmunkások között. Van ilyen, de nem jellemző. És nem a lenézés miatt, vagy azért, mert valamelyikük kevesebb lenne a másiknál. Arról van szó, hogy más a szemlélet, mások a témák, más a problémák megközelítése a különböző képzettség és közeg miatt. Ez 20 éves kor körül még nem annyira jelentős, de 25-30 éves kor felett (és különösen az együttélés, családalapítás időszakától) már súrlódásokhoz vezet.

Amikor egyetemre jártam, volt egy barátnőm, aki szabó-varrónő volt, és később érettségizett le, de diplomát nem szerzett. Amikor megismerkedtünk, ő 16 volt, én 18. Az elején jól megértettük egymást, mert aranyos, rendes lány volt, és a maga módján okos teremtés. De idővel, amikor mélyebb, színesebb dolgokról is szó esett (társadalom, vallások, politika, irodalom, történelem), a társalgásunk többnyire az én monológom volt, ő nagyon keveset szólt hozzá, nem is nagyon érdekelte, és talán csupán az irántam érzett szeretete miatt hallgatott végig. Engem viszont zavart, hogy nem tudunk hosszas társalgást folytatni. Számomra a lelki, szellemi eszmecsere fontos igény, egy szükséglet, amit a partneremmel szeretnék kielégíteni. Lassan-lassan nyilvánvalóvá vált mindkettőnk számára, hogy nem vagyunk egymáshoz valók, és fokozatosan eltávolodtunk egymástól. Ő hamar talált magának egy srácot, akivel azóta is együtt vannak. A mai napig jóban vagyunk, nincsen harag, de ha társkeresésről van szó, most már diploma alá nem adnám. És nem sznobizmusból!

Nem olvastam az összes hsz.-t, csak gyorsan leírom a saját tapasztalatom. Van egy húgom, 23 lesz februárban. A párja szintén 23 lesz idén. A húgom 8 éven kesresztül próbálkozott leérettségizni, sikertelenül. A pájának állítólag 2 "jó" szakmája van, nincs érettségije, mondván (és ezt most idézem) mi a f@sznak az!

A húgom anyukánknál lakik, aki dolgozik. Ide költöztek össze a pasijával. A felálás így néz ki: a húgom nem dolgozik, mert betegállományban van a fájós térdével, egyébként McDonaldsban krumplisütő, a fiú pedig munkanélküli! 4 hónapja nem talál Pesten munkát!! Anya tartja el őket, mert hát a húgom nem sok táppénzt kap, a fiúnak meg ugye nincs pénze! Na ennyit a két jó szakmájáról, amivel állítása szerint akárhol akármikor el tud helyezkedni.

Milyen társulat az, ahol az a téma, kinek milyen, mennyi iskolája van? (munkaadón kívül?)

És az alapján döntik el milyen ember az illető?

Amúgy ismerek diplomás embert, aki azon kívül, amit bemagolt az iskolában, úgyszólván semmihez sem ért.

Van egy elég nagy hátulütője az érettségi hiányának (ismét nem azokra gondolok, aki nem tudná megcsinálni, hanem aki meg tudná, és mégse), hogy az érettségi nélkülieket az olcsó munkaerő miatt könnyebben halásszák be a fekete foglalkoztatásba, ami viszont később nagyon rosszul sülhet el.

Valaki írt egy érettségi nélküli programozóról, ha jól rémlik, később meg lett említve, hogy fiatalról van szó, na igen, csak a munkáltató később szépen el fogja küldeni továbbtanulni hosszú távon, mivel a felsőbb hatóságoknak igazolni kell papírral a tudást. Van egy évfolyamtársam, aki (majdnem) így járt, azzal a különbséggel, hogy neki érettségije volt, viszont a szaktudásáról külön papírja nem, pedig remekül ért hozzá, csak kérik a papírt azok, akik ezeket ellenőrzik, engedélyezik.

Ma 6.02-nek teljesen igaza van, nem lenne gond, hogy neki nincs érettségie, sőt, attól lehet értékesebb ember, mint sok diplomás.

De ÁLTALÁBAN a diplomás kontra 8 általános kapcsolat nem működik, a felek közt lévő mély társadalmi szakadék miatt.

Nem lesz miről beszélgetni, társaságban mélyebb témákhoz nem tud hozzászólni (valószínűleg nem olvas HVG-t...), hosszútávon sok olyan helyzet lesz, amikor neked ciki, hogy neki nincs értettségije.

Tudom, miről beszélek, mert nevelőapámnak 8 általánosa van és sok szitu van, amikor mindenki jobban járna, ha hallgatna (az egész család diplomás). De ő már idősebb és neki anno el kellett mennie dolgozni, hogy a családi kasszába besegítsen 14 évesen. Sok esetben mégis szégyenli magát... Ez van.

Szóval az ilyen nagy társadalmi különbség általában nem vezet jóra.

Az embeek elfogadják, hogy egy főosztályvezetőnek varrónő a felesége, de egy főosztály vezető asszonynak ne legyen hólapátoló párja... Azt önkéntelenül lenézik (biztos nem ő az úr a háznál, ha-ha-ha) és ez otthon is feszültségekhez vezet.

"A barátomnak nincs érettségije, pedig lenne esze hozzá, de abbahagyta a sulit, mert a szülei engedték neki. "

Ebből az jön le, hogy ő akarta abbahagyni a sulit. Nos, ez mindenkinek a saját döntése, most ő issza a levét. Ha annyira akarna változtatni a helyzeten, akkor simán visszamehetne befejezni estin és akkor az emberek nem néznék le. Én úgy gondolom, hogy akinek a szülei megadják a lehetőséget, mert meg van a megfelelő háttér, hogy iskolába járhasson, és nem teszi meg, az csak magát okolhatja. Azért nézik le, mert már a diplomásokat is lenézik. Már az érettségi sem nagy szám a mai világban, akinek meg se szakmája, se érettségije, az végképp nem végzett el sokat. Van egy ismerősöm, akinek keményen drogozik a fia, lógott állandóan és benne van minden rosszban, mégis leérettségizett. Gondolhatod, hogyha ennyire lent van a színvonal, akkor azt gondolják, hogy aki még egy érettségit sem tud összehozni, abban nincs semmi szorgalom. Miről tanúskodik, ha valaki már a középiskolát félbehagyja? Hogy lusta, nem tud alapvető dolgokat befejezni és ez lehet, hogy később még előjön. Lehet, hogy a te barátod nem lusta, de azoknak, akik nem ismerik, nem a műveltség és az ambíció szavak fognak róla eszükbe jutni, ha csak annyit tudnak, hogy abbahagyta a középiskolát. Én úgy gondolom, hogy az esetek döntő többségében a diplomás a diplomással, a szakmunkás a szakmunkással érti meg jól magát és ezt lenézés nélkül mondom. Egy olyan, akivel nincsenek közös témák nem lehet az igazi.