Szakítás helyett családalapítás? Mit reagálnátok?

Elhagytam a párom 1-2 hónapja, de ő azóta is töretlenül szeretne visszakapni. Tegnap elcsábultam egy éjszakára. Nem szereti a gumit, én meg balgán belementem a megszakításos szexbe. Nem túl biztonságos, tudom. Pláne hogy közvetlenül az orgazmusom után közli, hogy hoppá, belémélvezett, bocsi. Azt hittem ott helyben megfojtom. Pedig nem suhanc már, közeledik az ötvenhez, van két felnőtt fia is, és erre azt próbálja beadni nekem, hogy őt elragadta a hév... Határozottan visszautasítja a vádat, hogy szánt szándékkal tette volna, de míg én esemény utániért kajtatok, ő derűsen álmodozik arról, hogy de jó lenne, ha teherbe esnék. Sajnos pontosan tudja, hogy az abortusz nálam kizárva, nem lenne szívem hozzá. Olyan mérges vagyok rá! Egy kicsit átérzem azoknak a pasiknak a helyzetét, akiket átvertek a fogamzásgátló tablettával. Nagyon rászedve érzem magam! Komolyan van ember, aki így akar családot csiholni egy gallyra ment kapcsolatból? Hogy hiheti, hogy visszamegyek hozzá? Ha csak simán a megszakítás hibaszázaléka miatt esnék teherbe, azt mondanám, oké, hülye voltam, vállalom, és felnevelem, egyedül, nagy szeretetben, ahogyan az első gyermekemet is. Ilyen alattomos módon viszont nagyon nem akarok teherbe esni!!! El sem tudom képzelni, hogyan viszonyulnék egy ilyen terhességhez. Hogyan képzelhette hogy majd így együtt egy boldog család leszünk??? Ti mit reagálnátok, ha veletek ilyesmi történne? Azon kívól persze, hogy rohanás van 72 órás tabiért. Teljesen le van zsibbadva az agyam a sokktól, hogy hogy tehetett ilyet!