Mások is vannak hasonló cipőben?

Szia!

Én is pont így vagyok mint, Mint Te, igaz picivel fiatalabb vagyok nálad. 25 vagyok. Tavaly januárban diplomáztam, azóta is csak hébe-hóba volt munkám. Nem abban szeretnék elhelyezkedni, amit végeztem, hanem irodai területen. Folyamatosan küldözgetem az önéletrajzomat, több-kevesebb sikerrel. Most éppen egy ECDL tanfolyamra járok, közben pedig küldözgetem az önéletrajzomat, de néha annyira el vagyok keseredve, mert mindent annyira kilátástalannak látok.

28 éves nőként se gyerekem, se párom. A munkám minimálbéres, otthon élek a szülőkkel, félig-meddig el kell tartani, mert a fizetésem max. arra elég, hogy a napközbeni étkezésemet megoldjam belőle, megvegyem a bérletemet és befizessem a telefonszámlámat.

Én is sokat tanultam, jó szakmám van, csak még a szakvizsga hiányzik, addig jobban remélni sem lehet.

Mivel napi 10-12 órát dolgozom, az ismerkedés sem könnyű... Szülni nem is akarok, hiszen akkor sosem lesz karrierem, ergo pénzem sem. Ez egy csapda...

(Szerencsém a szerencsétlenségben, hogy egyelőre úgy érzem, nem is nagyon vágyom gyerekre meg családra. Ellenben külföldre szeretnék menni, de nagyon. Csak ahhoz is pénz kéne...)

Én is így vagyok.

De a 2-t nem értem. Én mindig simán fenn tudtam tartani magamat és a lakásomat egy minimálbérből....

Sok a telefonszámlád.:)

Meg kell oldani olcsóbban a kommunikációt.

De a 2-t nem értem. Én mindig simán fenn tudtam tartani magamat és a lakásomat egy minimálbérből....

azt nem tudom, hogy csináltad

6: Hogyan NEM tudod megcsinálni?:)

Fele a rezsi, másik fele minden más.:)

Év végén kapsz jutalmat?

És cafeteriát?

Bérletet?

Én igen, és ebből fel is tudtam újítani félig (fürdőszobafelújítás, konyhafelújítás és galéria- és kamraépítés) és berendezni.