Akárhogyan próbálom nem tudom megszeretni a nevelőapámat. Mit tehetnék? 19/L
Soha nem tudtam megszeretni, még attól a gondolattól is rosszul vagyok, hogy egy szobában legyek vele :(
Kb 13 éves lehettem, amikor anyukámmal "összejöttek" és anya mindig elcipelt minket húgommal a hozzá, volt olyan, hogy egy egész hétig ott kellett lennünk, anya miatt. És egy szobában kellett aludni velük, ahol minden éjszaka ő és anya.. Mindent hallottunk testvéremmel, de ők azt hitték h "halkak" voltak. Éjszakákat sírtam végig.
Egy éve költözött hozzánk, de azóta utálok beszélgetni vele, kerülöm, nem szólok hozzá, de még ránézni is utálok :(
Ha itthon van, van olyan, hogy egész nap meg sem szólalok, annyira rossz :'(
Próbáld elviselni, míg el nem tudsz menni tőlük. Ez sajnos egy ilyen helyzet, anyukádnak most Ő a minden, ti meg... átéltem, 6 évig együtt éltem mostohámmal (apám kb. le se szrt), hát senkinek nem kívánom.
Amint tudsz, költözz el, hidd el, utána javuni fog anyuddal is a kapcsolat.
Míg együtt éltünk, apa kb. tett a fejemre, pénzzel mindig támogatott - holott majd' meghaltam (szó szerint majdnem meghaltam) az érzelmi segítségéért, amit nem kaptam meg. Aztán hat év kínszenvedés után összeöltöztem a párommal, és mintha elfújták volna az elmúlt időszakot. Jön, keres, beszélgetünk (azelőtt volt, hogy hetente 10 perc jutott egymásra, most naponta fél óra), szóval minden olyan, mint régen.
Amint elmész, anyud is rájön, hogy szeret, hiányzol neki, csak most teljesen a csávóért él, meg úgy gondolja, 19 évesen felnőtt vagy. Csak nem kommunikálja le veled - apával is ez volt a gond, felnőttként kezelt, csak épp rosszul.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!