Hogy bírjam ki nevelőapámat? Ne figyeljek rá mikor szemétkedik? Mit tennétek a helyemben?

ha eléred a kort,lépj le,

másképp nem tudsz tőle megszabadulni,

Őszinte részvétem, Alíz!

Nekem is volt mostohaapám, az enyém kisragyinak hívott engem, olykor fojtogatta anyámat, állandóan balhé volt és éjszakai kergetőzések, ajtóbetörések is voltak, de anyám ahányszor szakított vele, a magánytól való félelme miatt annyiszor sírta magát hozzá vissza. De ez csak három évig tartott, mert aztán gyámság alá kerültem, bár akkor már kicsit késő volt, így is brutál idegroncs lettem akkorra.

Te ugye nem akarsz idegroncs lenni? És most itt jönne az, hogy valami okosat mondok, de nem tudok, mert gondolom, anyádtól nem akarsz elválni. Nálam más volt a helyzet, mert anyámmal is komoly gondok voltak, de te szereted őt?

Valószínűleg. amíg el nem mész más városba tanulni (gondolom még nem vagy fősulis vagy ilyesmi), addig anyádéknál maradsz. De ha még ált. iskolás vagy, egyszerűen mész más városba tanulni, esetleg.

Mindenesetre, amíg otthon vagy, csak a barátokra számíthatsz. Légy jó barát és ez meg fog óvni attól, hogy tökéletesen elvessz. Csak a jó szándékok, a szép gesztusok számítanak és az, hogy tudj szívből élni. Azt a szemetet, ami otthon van, meg elviseled valahogy mellette.

Nekem barátaim sem voltak, mert hülyének néztek meg fogyatékosnak és még az osztálytársaim is folyton piszkáltak meg gúnyoltak, de remélem, te nem vagy ebben a helyzetben.

Kitartást!

Ja, és ami fontos,

mindig legyenek céljaid és határozottan tartsd azokat szem előtt! Ezt ne feledd. Pl. a tanulmányi célok nagyon fontosak az önmegvalósítás miatt.

Én azért megkérdezném az anyámat, hogy ki a fontosabb neki a gyereke vagy egy pasi.

Magamból kiindulva, képes lennék kiosztani a saját érdekemben az anyámat. Csak az ő hibája, hogy teljesen ki vagy bukva. " Ő hozta haza "

A család az első. És neked az a férfi nem a családod, és neki sem.

Egy átlag anya a gyerekéért bármire képes, ha megmutatod neki, hogy mennyire nem tesz jót neked az, hogy az a férfi a közeledben van bizonyára tesz majd valamit érte.

Akár kész választás elé is állíthatod.

Senki nem szereti mostohaapádat? Ismerős... önértékelési problémák. Éppen ezért szivat téged, hogy a szeretetlensége miatt felgyülemlő feszültséget legyen kin levezetni. Valószínűleg nem igazán becsülik őt, talán régebben őt is bántották vagy csak nem találta a helyét. Vannak esetleg mondjuk ivócimborái, de azok nem barátok. Csak egy valami közös tevékenység tartja őket össze. Az önbizalomhiányos emberekből elég idegesítő szerzetek lesznek idővel, ha nem segítenek magukon. S ha úgy tűnik, hogy van önbizalma, az bizony csak a látszat. Persze, lehet, hogy rosszul tájolom be, de sok ilyet láttam már és az én mostohaapám is ilyesmi tészta volt. De a tágabb értelemben vett családomban szintén sok ilyen meg azon kívül is sok hasonlót hallottam már.

Én is csak azt tudom mondani, hogy azért beszéld meg anyáddal. Nálunk ez nem segített, ez volt a szlogen:

"Semmi közöd hozzá, ez a felnőttek dolga."

De te ismered az anyád, nem tudhatod, mit reagálna, próbálj még beszélgetni vele, de ne feltétlenül a családon belül keresd a megoldást. Nagyon fontosak a barátságok! Tudom, nehéz, de próbálj vidámnak, életre valónak látszani és az is lenni. Szerettesd meg magad és segíts másoknak! Próbáld ezt is elrendezni azért, de sokkal többet remélhetsz attól, ha családon kívül keresed az öröm forrását.