Mit csináljak, vagy hogy fogajam el a nevelőapámat?

Kb fél éve költöztünk össze anya vőlegényével, előtte is jól ismertem, ezért féltem ettől a költözéstől. Először minden rendben ment normális volt, de egy idő után megint olyan lett mint régen, ráadásul anya is nagyon megváltozott miatta. Nem azzal van baj, h nem normális férfi, mert tényleg rendes, de egyszerűen már az is idegesít, amikor meglátom. Gusztustalan, túrja az orrát, mindig egy szál alsónadrágban járkál a lakásban, folyton azt kell hallhagtom, hogy énekel, de szinte visítva, nem tudom leírni, de olyan, mint egy bolond. Hülyeségeket beszél, és nagyon iegesítő stilust használ. Néha furán néz rám. Egyszer véletlenül rányitottam a fürőszobában fürés közben, akkor is furán vigyorgott rám. Csúnyán beszél, ráadásul olyan hangosan, hogy az egész lépcsőházban hallani lehet, ami engem nagyon zavar. Reggelenként nem tudok tőle aludni, mert ha felkel rögtön kiabál szinte. Tudom, egyszerű problémának tűnik, de nekem nagyon rossz. Régen se volt jobb, amikor az alkoholista apámmal éltünk, de ő ha nem ivott legalább normális volt. Azon kívül, h felgyújtotta a házat és stb. Szeretnék elköltözni itthonról, de nem akarom itt hagyni a hugomat és anyámat, viszont nevelőapámmal nem bírom sokáig. Az a baj, hogy 4 hónap múlva leszek csak 18 éves, és akkor is, ha el akarnék költözni, semmi pénzem nem lenne, nem tunám fenntartani magam. Tudnátok vmi ötletet vagy megolást mondani arra, hogyan viseljem el?