Hogy érzed magad éppen most a párkapcsolatodban?

Na akkor egy hoszabb kapcsolat is legyen itt, 22eve vagyunk egyutt, ebbol 20ev hazassag, van egy fiunk is.

Voltak kisebb hullamvolgyek, de ugy erzem szerencses vagyok. Meg kb.40ev Vele akkor nem panaszkodok.

Őszintén szólva fogalmam sincs, hogyan érzem magam.

Szeretem, mert nagyon jó ember, viszontszeret, elfogad, nem próbál megváltoztatni, kedves, udvarias, okos, jókat lehet vele dumálni, humora is van.

De rettentő keveset találkozunk, és azt sem úgy hogy csak ketten, hanem megyünk ide-oda látogatóba, most összejövetel, ilyen-olyan partik, összesen ha pár órát tudunk együtt lenni. Mindezt 3 hetente.

Próbálom összeszedni a türelmemet, biztatni magam, hogy megéri várni, de egyre nehezebben bírom. Sajnos nem tudja jól beosztani az idejét, mert rettentő tempót diktál neki az egyetem, családjával alig van, érthető mód velem is keveset.

Már nagyon vágyom egy együtt töltött hétre, amikor be vagyunk zárva a négy fal közé CSAK KETTEN. És nem vesznek körbe a szülei, a testvérei, a százféle rokon és barát...

Nagyon-nagyon nehezen bírom, van, hogy rá vagyok dühös, van hogy magára a helyzetre.

Ráadásul épp nemrég közölte, hogy vizsgaidőszak végeztével ő márpedig dolgozni akar... Szóval arra se építhetek most már, hogy nyáron több ideje lesz, szép kilátások :(

Köszi, hogy elmondhattam.

21/L

4 éve vagyunk együtt. Nagyon szeretem. Ő a legjobb ember akit ismerek. :) :$ Kitartott mellettem egy komolyabb betegség kiderülése után is. És ami a legfontosabb elfogad.

Vannak gondjaink, de inkább csak miattam. Mert önértékelési problémáim vannak.