Nagyon utálom a karácsonyt. Egyedül vagyok ezzel? Hogy tudnék ezen változtatni?
Nincsenek jó emlékeim a karácsonyról, már az ünnep előtt egy hónappal rettegek és csak azt várom, hogy essünk túl rajta. A családommal karácsonyozok, de a rokonlátogatások és sokszor a szenteste is veszekedésekre, sértődésekbe fullad, illetve mindenki igyekszik túlélni.
Elutazni nem tudunk sehova, így még elbújni sem lehet az ünnep elől. Próbáltam, hogy én is készülök, kihasználom az adventet, hátha megszeretem, de nem jött be.
Senkit sem ismertem magamon kívül, aki így vélekedett volna a karácsonyról, mint ahogy ti is. Mindig azt hittem gonosz és rossz ember vagyok, hogy így érzek. Persze, ettől még lehetek gonosz és rossz ember. Minden esetre nálam is a gyerekkor a bibi. Nálunk is mindig veszekedés volt, nem csak a szűk családon belül, hanem az egész rokonságban is. Nem csak karácsonykor, hanem minden összejövetelen, a szülői házban pedig minden nap.
Az agyammal tudom, hogy ami volt, elmúlt, és most már felnőttként jó energiává tudom változtatni a rosszat, de mégsem tudom megtenni. Ez benne a legszörnyűbb érzés. Legszívesebben egyedül lennék karácsonykor, de hozzátok hasonlóan én se tudom megtenni. Mosolygok, pedig nehezemre esik, mert nem őszinte öröm, sokkal inkább a múlt riadalma miatti félelem emléke, amit nem tudok elengedni.
Válasz ide: 2009-12-22 12:21,
Így van, pogány "ünnep", de kellett a prospektusban egy jó zárósztori, ami hihetőbb a többinél.
Nem vagyok mai tyúk. Szüleim régen elhaláloztak. Megutáltatták velem már akkor a karácsonyt. Egész évben vita, ütés-verés, veszekedés, 24-én sütés-főzés fa állítás harccal és vitákkal, ajándék csomagolás és dramaturg. Majd mindenki zabál és akkor ennyi. Akkor és most, a sokadik iksz után sem tudom, mire volt ez jó az átkosban és mire jó ez most is. Teljesen értelmetlen. Eddig csak a rendezett filmekben láttam karácsonykor szeretetet, ami dramaturg, élőben soha sehol, max gyenge színi alakítást. Az egész nők esetében sütés, apák esetében faállítás, gyerekek esetében ajándék. Ennyi. Szeretet? Semmi köze hozzá.
Egész évben kell a szeretet, az öröm, nem egy napon. Főleg egész napos letolások után még bágj jópofát és nyelj és nyelj és nyelj. És egy napon azt mondom: elég! Itt ezt az átverést befejezzük. Minden évben egyre jobban egy dologról szól: még többet vásárolj, nem baj, hogy nincs pénzed, vegyél hitelbe, nem baj, hogy jövőre sem lesz, megoldjuk. Évközben nem tudod fizetni a karácsonyi hitelt? Sebaj: vegyél fel még egy hitelt és abból kifizeted az elsőt és még marad is. Kell még hitel? Mert még az is megoldható. Így kell hazavágni egy családot. Persze a háttérben meg ott a fröcsögő hazugság a szeretetről.
Egy esetben szólna a szeretetről: ha mindenki együtt megtervezné a családban, kivonnák belőle a pénzt a nagy készülődést, az ajándékok lehetnének, de nem pénzért vettek és kézzel készítettek együtt, az előkészületekkel. De azok, akik évközben sem tudnak beszélgetni, azok a kapcsolatok, amiket csak amagánytól való félelem tart össze, a 24-ei napon sem lesz jobb, csak egy megjátszott katyvasz... ami halálig fog tartani. Te meg fizetni fogod Vatikánnak az adóit és hajlott fővel lesni a sekrestyét. Szeretet tanulható a családban fejleszthető, de nem így. Ez sok éves munka évközben. Ott működik a karácsony, ahol már van belső béke. Az pedig csak azoknak adatik meg, akik dolgoznak ezen, mert az nem magától jön el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!