Sokak szerint elkényeztetett vagyok, de ez miért baj?

Sajnos ezzel egész életedben szembesülni fogsz! Akinek van pénze, mindig is támadva lesz azok által, akik irigyek. (Itt hangsúlyozom, nem azt írtam, hogy szegényebbek, mert attól, még hogy valaki szegényebb, nem feltétlenül irigy!) De tény, hogy a pénz nagyon-nagyon sok embernek szúrja a szemét! Nem véletlen, hogy sokkal gyakoribb az, hogy a gazdagabbak inkább a gazdagabbakkal barátkoznak.

Sajnos ilyen az ember, a maga gyarlóságával együtt. Te az egyik oldalon megkaptad minden anyagi oldalát az életnek, míg másik oldalról viselhetsz válladon folyamatos bántást, irigységet.

Azt itt most megjósolom neked, hogy még ha teljesen át is állsz Teréz anyának, akkor is fognak a pénzedért támadni. Nem tudsz egyszerűen jót tenni. Pl. ha adományozol agyba-főbe, akkor meg az lesz a baj, hogy miért ennek, miért nem annak, miért nem többet....stb.

Egyetlen szerintem, amit tehetsz, hogy képezd magad emberileg (emberismeretileg, személyiségileg, szellemileg), hogy ki tudd választani magad köré azokat, akikben megbízhatsz, akiket segíteni tudsz, akikkel tudsz beszélgetni stb., és hogy megtanuld ezeket a helyzeteket kulturáltan kezelni. ...esetleg humorosan....

A sértegető irigykedőkkel pedig egyszerűen ne foglalkozz!

Bár én is annak a híve vagyok, hogy inkább a szembe mondani a kritikát, mint hátulról támadni valakit, de ez a megnyilatkozás, hogy el vagy kényeztetve ebből a szempontból a "nesze semmi, fogd meg jól" kategória. Ez pont az, amivel semmit nem tudsz kezdeni, csak piszkálódásra jó. Ha igazi és építőszándékú kritikusaid lennének ezek, akkor ennél sokkal konkrétabb dolgot mondanának neked. Valszeg a hátad mögött sokkal többet bántanak.

Mellesleg, talán érdemes egyszer-egyszer visszakérdezni, pontosan mire is értik, hogy el vagy kényeztetve. Hátha kapsz 1-2 értelmes választ. Ha nem kapsz, akkor meg ne foglalkozz vele!

(Azt azért zárójelben megjegyzem, hogy időnként azért tarts önvizsgálatot, csak, hogy nehogy elszállj magaddal, (könnyen előfordulhat, mindenkivel!), de ez is hozzátartozik a személyiségfejlesztéshez.)

Ja, s bár tudom, irományom nem erre utal, de én sem a pénzesebb fajta vagyok, mégis ez a véleményem.

Akkor is szokták ezt mondani, ha előbb a környezetében keresi a hibát valaki, mielőtt magába nézne.

Vagy ha figyelmetlen a környezetével: mint feljebb írta valaki: történetesen leszólja pl. az olcsó kínai ruhát, akivel beszél, az meg épp azt hordja, ilyenek.

Figyeld meg, milyen szövegkörnyezetben hangzik ez el!

Ez jó neked, figyelembe kell venni, meg kell becsülni , mint visszajelzést, ha mondják, és megérteni, mire mondják.

Mert ha ezt mondja valaki, akkor a többiek is ezt gondolják, csak nem mondják. Ezért jó, ha mondja valaki, mert akkor tetten tudod érni, hogy mire mondja.

Ha nem dörgölöd mások orra alá, hogy neked mennyi mindened van, nekik meg semmijük, akkor nem gond.

Van egy osztálytársam, egyke, és el van kényeztetve. Márkás ruhákban jár, állandóan mennek, költik a pénzüket. Ezzel nincs is semmi baj. Kapott egy teknőst a barátjától, és amiatt sírt a szája, hogy 3000-ért valami szűrőt kellett venni neki, és hogy ez milyen drága. Amikor ezt meghallottam, azt mondtam, úristen, ez a lány nem normális. Nyavalygott a teknősért, a barátja megvette neki, és most hogy költeni kell rá, már nyafog. Emiatt utálom. Te soha ne légy ilyen!

Mi nem vagyunk gazdagok. Nem is szegények. Nem is átlagosak. Az átlag fölött vagyunk. 2 lakás, 2 motor, 2 kocsi, 2 garázs. Nekem eddig 2 ember mondta, hogy el vagyok kényeztetve, mert szerintük apám mindent a seggem alá tol. De én nem tudom, hogy ez miben nyílvánul meg. Tény ami tény, sajnos engem a drágább dolgok érdekelnek. Nekem a sportról nem a futás, hanem a motocross jut eszmbe. Tehát hasonlítsd össze az anyagi vonzatokat. Viszont nem kapok meg mindig mindent! Ilyenről szó sincs! Nekem is várnom kell! Le kell mondanom dolgokról! Motorra is várnom kell tavaszig MINIMUM, de már vagy fél éve vágyom rá!! Aki azt mondta, hogy el vagyok kényeztetve, mert mindent megcsinálnak helyettem, stb, kiváncsi vagyok bírna e az életemmel mit kezdeni. Tudna-e 90 nap alatt (nyár) metanulni sütni-főzni magától? Tudna-e nap-mint nap számlákat írogatni? Tudna-e a hegyeszteni, betonozni, fát vágni, meg hasonlók? Mihez kezdene, ha kezébe nyomnának egy gereblyét, hogy a vihar utáni leveleket szedje össze, ebédkor meg majd azért jöjjön? Hogy viselné, hogy az apja majdnem egész nap dolgozik? És ha otthon van, akkor is dolgozik, csak akkor másképp? Hogy viselné, hogy heti 19 (!) óra plusz elfoglaltságom van, ami állandó ÉS EBBEN NINCS bent az edzés! Nem járok edzésre, spontán dolgokat művelek általában, tehát kori, bringa, stb...

És akkor nekem minden a seggem alá van tolva, mi? Kiváncsi vagyok, hogy miben jobb ő nálam? És hol vagyok én elkényeztetve? Tény ami tény, tényleg drágább dolgokat kapok mint az átlag, de ha megtehetjük, akkor minek várjak, hogy mp3-am legyen, ha megkaphatom amikor akarom? És nem használom ki a szüleimet! A legutóbbi anyagilag értékes ajándékot nyár elején kaptam! (értékes=40e feletti) Ruháim sem márkásak. Takko-sak többnyire! Az ilyen Luis Vuiton meg hasonlók nem is érdekelnek!

Ne adj a véleményükre, mert csak irigyek!!

14/L

"Nekem a sportról nem a futás, hanem a motocross jut eszmbe."

Na, hát ez itt a baj...

Amit meg utána írtál... Meglepődnél, hogy mennyi ember csinálja meg nap mint nap azt, amire te azt hiszed, hogy nagy dolog... Csak emellé még pénzük sincs. Próbáld te élni az ő életüket. A gereblyézés nem egy nagy hőstett.