Hány éves korig szólhat bele a szülő a gyerek életébe?

Mindegy, hogy hol lakik (kollégium, albérlet, szülők által vett lakás), amíg a szülők anyagilag hozzájárulnak az életviteléhez, nem önálló, így beleszólhatnak.

18 éves koráig maximum. Az "amíg az én kenyeremet eszed, addig én mondom meg..." az szerintem a világ egyik legundorítóbb magatartása... amit általában kamatostul vissza is szokott kapni az ezzel visszaélő szülő, amikor a gyerek már "nem az ő kenyerét eszi"...

18. Nekem nem lenne pofám ennél tovább beleszólni. Mármint olyan dolgokba, hogy kivel barátkozzon, hova menjen tovább tanulni, hol dolgozzon, kivel járjon, mikorra érjen haza a buliból, stb. Számomra az is természetes, hogy egy gyereket eltartok, amíg tanul, és nem teszem ki egy bőrönddel a 18. születésnapján, hogy hello, menj, ahova akarsz, és tartsd el magad, ahogy akarod. Ettől függetlenül nem is piszkálnám minden baromsággal. Persze, ha látom, hogy hülyeséget csinál, beleszólnék. Ne drogozzon, ne zülljön. Ha nem tanul tovább, dolgozzon, de ne azért, hogy hazaadja, hanem hogy gyűjtse, és elköltözhessen, meg megvegye magának, az olyan dolgot, amire én már nem adok (telefon 2 havonta, 70. pár cipő, stb.). Természetesen a rezsibe és kajába nem kéne beszállnia, egyértelmű, hogy fizetem. Azt viszont nem tűrném el, hogy nem is tanul, nem is dolgozik, csak otthon ül a gép előtt, vagy csavarog egész nap. Abba beleszólnék. De a fentebb említett apró dolgokba biztos, hogy nem. Ahogy később sem, ha már saját életet él. Nem szólnék bele, hogy hol lakik, milyen bútort vesz, kivel házasodik, mikor szül, stb. Az ő dolga.

Ez egy nagyon árnyalt kérdés. Jogilag természetesen a gyerek 18 éves korágig a szülő felelős érte. Jól működő kapcsolatban a gyerek később is meghallgathatja a szülei tanácsát (hogy megfogadja-e, az már az ő belátása), de 18 éves kor előtt sem szabadna a szülőnek visszaélni a hatalmi helyzetével, és a saját elvetélt vágyait rákényszeríteni a gyerekre. Úgy gondolom, ha mindkét oldal normális (intelligens szülő és intelligens gyerek esetében) nagyjából életkortól függetlenül meg lehet vitatni, hogy esetlegesen kinek mi nem tetszik, és nem kell érzelmileg vagy a jogi helyzettel visszaélve zsarolni.

Egy szülőnek a akkor is gyereke marad az ember ha ő 80, a szülő meg 110. Ugyan mindegy, mindig meg akarják, és meg is fogják mondani a frankót, de azt mindenki maga dönti el, hogy hallgat-e rá, vagy tojik az egészre. De azt soha nem kell elfelejteni, hogy ki nevelte fel, adott neki enni, amíg saját lábára nem állt. Sokszor az idősebb tapasztaltabb, jobb rálátása van a dolgokra.

Beleszólnak, míg meg nem halnak...enyém 100 km-ről, telefonon is beleszól, szerencsére egyik fülemen be, másikon ki.