Mit tehet manapság az, akit otthonról egyáltalán nem támogatnak anyagilag érettségi után?

Te vagy az kislányom?

És ahol nincs pláza, az hova menjen dolgozni? Csak úgy megkérdezem.. Ha pl. a lehető legközelebbi mondjuk 70 km-re van? Haljon éhen, és azt ossza be? Néha a falnak megyek az ilyenektől, de komolyan..

Ja&teszem azt, rossz a közlekedés, sok az átszállás, késés, nincs hol lakás?!

Jó akkor te mit tanácsos. Valahova el kell menni dolgozni, azért ha valahol a szülők is dolgoznak akkor nem a legeldugottabb faluban lakik.

A tipikus nagyvárosi duma, hogy menjél plázába, meg az eldugott falu, stb... én egy kisebb városban élek, két irányba, kb 65 km-re van pláza. Anyu a polgármesteri hivatalban dolgozik, ahol nyugdíjasan dolgozik, több, mint 40 éve, élete első munkahelye, és ahol a Mari néni az Erzsike meg a Rozika is dolgozik színtúgy ennyi ideje, és már vagy 2x mehettek volna nyugdíjba, de nem, ők még ott vannak, aki meg nem puncsos, az veheti a kalapját a kabátjával együtt, mert bekerülni nem lehet. Apu nyugdíjas nyomozó, kvázi elvan, mint hal a vízben, csak tudod nem mindenki így él. Mondd már meg nekem légyszives, Te, aki kérdezi a tanácsomat...: hova kell egy érettségivel rendelkező fiatal, akinek még a pecsét se száradt meg a bizonyítványában? Se tapasztalata, semmije, önéletrajzba mit ír? Motivációs levél? Igazi, Emberi kapcsolata pedig legutóbb az érettségi vizsgabizottság elnökével volt, amikor megkérdezték Ady-t vagy a társait?! Nagyon nagyon könnyű ezeket így elképzelni, meg leírni, csak azért nem mindenki olyan szerencsés, hogy érettségi vagy diploma után kapkodjanak utána...mert nem fognak.

Nem álltam meg érettséginél ennyi a megoldás. Szakmám meg olyan amit szerencsére mindig keresnek pedig nem egy hú de nagy szakma csak egy egyszerű varrónő vagyok.

15-ös jól mondja,a puncsoskodás és sógorkomaság nélkül esélytelen munkát találni,főleg egy kisebb településen,városban... egy érettségivel meg gyakorlatilag sehol nem alkalmaznak,főleg pályakezdőként kétkezű szakmát végzett fiatalok sem találnak már munkát..ha csak apuci nem fejes káposzta valahol,ilyen világot élünk,és kész!viszont rajtad áll a dolog,hogy teszel is -e érte,hogy jobb legyen a sorod,avagy hagyod magad leragadni.

Ahol én élek, van egy rakat varrónő, tehát, ha lenne tehetségem hozzá, ami nincs, és tegyük fel, 18 évesen nem támogatnak, akkor én is halljak éhen, mert pont el tudja találni szerinted egy érettségizett ember, hogy melyik a nem épp keresett szakma helyi szinten? Vagy esetleg tartson előtte közvélemény kutatást, hogy hova fog kelleni? Én anno nagyon rosszul döntöttem, pedig mindenki azt mondta, van jövőm...persze, hogyne, meg ahogy azt én elképzeltem, szóval ez nem így működik. Szerencsés vagy, mert bejött a szakmád és megélsz belőle. De van, aki nem ilyen szerencsés, és 18 évesen elég rémísztő belegondolni, hogy mi lesz ezek után. Ez nem az Éjjel Nappal Budapest, hogy felmegyünk a nagyvárosba, és hejj de jó lesz minden...

Én egyetemre mentem. Az első félév kollégiumban ment diákhitelből. Aztán elkezdtem dolgozni mellette. Nem könnyű. Csúsztam is, halasztottam is már, ahogy tudtam a megélhetésem biztosítani. És roppant mód irigylem azokat, akiknek csak annyi a feladatuk, hogy tanuljanak. Sokan értek el nálam jelentősen gyengébb képességekkel jobb eredményeket. De hát ez van, ezt dobta a gép. Meg kell próbálni kihozni az adott helyzetből a legjobbat.