Szakítsak vele vagy mit csináljak? Teljesen kivagyok.

Kicsit igazságtalanok vagytok a kérdezővel. Én a helyedben megmondanám h. ha együtt lakunk akkor külön lakrész, vagy a ház árából nem lehet valamilyen módon két kisebbet kihozni? Én biztosan nem kötném össze az életemet az anyóssal ilyen mértékben.

OFF: Ez az eljegyzés dolog én sem értem ,hogy jön ide.

Ha a realitás gonoszság, akkor ám legyen.

Kérdező, 3 szobás lakást nem csodálom, hogy egyedül nem bírna fenntartani, minek neki akkora? Egy garzont fenntartását már 80ezerből meg lehet oldani.

Így viszont, hogy ezt nem tudjátok megbeszélni, és egyikőtök sem hajlik kompromisszumra tényleg nincs jövője a kapcsolatnak. (Ahogy írtam le kell ülni, ki kell számolni mi mennyi merre hány méter, utána lehet dönteni, de az nem megoldás, hogy érvek nélkül mindketten csak a saját igazatokat hajtogatjátok). 14-es voltam, azt hiszem.

24-es ezt én is írhattam volna. Ez az egyik oka, hogy albérletet keresek és itt hagyom őket. Mi is 5en vagyunk, nincs lehetőség külön bejáratra, az meg még nagyon sok idő míg elkészülne a párom telkén a ház. Teljesen ki vagyok. Döntésemben az tette az a pontot a mondat végére, hogy megismerkedtem valakivel, de az összeköltözés túl korai, de minden más jöhetne, na de így nem fer a párommal szemben, hogy vele élek és mással randizgatok.

Meg a párom sem úgy állt a dolgokhoz, mert én vagyok a köccsög alak bármit teszek vagy csinálok.... Nem véd meg, nem foglalkozik velem stb.

Egy előző válaszoló.

25/N

Megint 24-es vagyok.

Sajnálom, hogy te is ebben a cipőben jársz, tudom, hogy nagyon nehéz. Főleg, hogy még a párod sem áll ki melletted, pedig ez lenne a dolga, ha már ekkora áldozatot hoztál, hogy ott élsz. Én hosszú évekig csináltam, nem volt semmi önálló döntésem, mert mindent eldöntöttek helyettem. Volt, hogy épp fürdeni készültem, meztelenül álltam a fürdőben és a volt apósjelölt épp robogott fel a lépcsőn, hogy valami nagyon fontos dolgot megkérdezzen. Ezer apró ilyen idegesítő dolog volt, ha nem voltunk otthon, állandóan járkáltak a mi lakrészünkben, nem érdekelte őket, hogy minket ez zavar. Este mikor végre leülhettem egy percre, jött az anyósjelölt és szórakoztatott órákig a hülyeségeivel. Az meg egyenesen kikészített, mikor meleg vacsorával vártam haza a páromat és mikor megjött, közölte, hogy ja, bocs, anyáméknál már ettem, ő is főzött. Legszívesebben ráborítottam volna!

A sok hitetlenkedő nézzen magába és válaszolja meg az alábbit: a pasi az anyjával akar együtt élni, talán tőle akar majd gyekeret is meg leélni az életét? Hol éltek ti? Úristen.

Értelmes, felnőtt embernek nem a saját szüleivel kellene összeköltözni, hanem a leendő feleségével/érjével. Ők ketten már egy külön család, ha tetszik, ha nem. Lehet, hogy egyesek jól kijönnek az anyóssal, de stabil párkapcsolatban szülőkkel együtt élni, hát én nem tartom túlságosan egészséges dolognak. Anyukának is megvannaka megszokott dolgai, hóbortjai meg a fiataloknak is, nem feltétlen az a normális, ha ezt egy háztartáson belül muszáj egymáshoz igazítani. Inkább adjátok el a 3 szobásat egy 1 szobás meg egy 1,5-2 szobásért cserébe, mindenki jól jár. Az ország végébe sem kell külön költözni, de az anyuka is felnőtt ember, feltalálja magát. Azt meg nem vélelen mondják, hogy olyan messze lakj az anyóstól, ahová papucsban már nem tud átmenni.