Bonyolult de olvassátok el! Vélemény?

17 vagyok lány.

Megint egy hisztis tini...

Itthon vagyok anyu egyedül nevel.

Megesik.

Fiatalon szült így nem is sokat foglalkozott velem.

Megesik.

Nem emlékszem h lett vna bármi jó szava kisebb koromba hozzám.

Megesik.

Általános iskolában végig 5ös tanuló vtam,de középsulitól elkezdtem lógni sokat.

Aki korpa közé keveredik...

Nem akarok nagyon belemenni de vmi szörnyű amin átmentem.

Vannak, akik rosszabb dolgokon is átmennek.

Depressziós lettem,rosszul vagyok buszon,kisebbségi érzetem lett,és idegbeteg vagyok szinte.

Nem csak szerinte, tényleg az vagy.

Nem tudok társaságba menni mert rosszul vagyok.

Mert beképzeled magadnak.

Ismerősök közt főleg.

Mert ezt is beképzeled magadnak.

Van egy barátom másféléve.

Ilyen körülmények között hogyan?

1éve itt lakik velünk.

Hiba. 17 évesen tanulni kéne, nem anyád nyakára hozni a pasidat. Anyád sokkal jobb fej, mint képzeled.

Sokat segítde néha vele is elviselhetetlen vagyok :S

Már kirúgtalak volna.

Most 10.es vagyok (nagy nehezen)debarátom 11et tud.

Mert notórius hazudozó vagy, aki az állítólagos szerelmét is átveri a palánkon.

9be meghúztak a hiányzások miatt.

Előfordul.

anyuval perzse mostanában se lehet beszélni.

Anyád még így is sokkal jobb fej veled, mint megérdemled.

ő nem kérdez én nem mondom.lehetetlen is vele beszélni.

Nem csoda.

Gondot okoz a tesi is a kisebbségi érzetem miatt.

Amit szintén beképzelsz magadnak.

a gondok megint itt vannak és újra el kezdtem hiányozni suliból.

Mert egy élhetetlen ember vagy, aki a sült galambot várja. Pofára fogsz esni, de nagyon.

párom erről tud.

És hagyja? Grat neki is.

anyu meg a fejemhez vágta h kúrva vagyok söpredékek vagyunk és ha továbbra is ezt csinálom pakuljunk össze menjünk páromékhoz.

És igaza is van. Mindenben.

meg h majdcsak leszek 18és kirakhat mert ő nem tart el minket.

Miért,szerinted kötelessége?

mit csináljak???

Rendet magadban.

1év és elakarunk menni pestre párommal innen?

Akár már most is elmehetnél, anyád engedélyt adott rá. Persze jó az ő pénzén hízni és hízlalni a barátodat is, aztán meg kígyót-békát kiabálni rá...

de hogy azt meg tőle nem várhatom h "eltartson"...:S:SSS

Mert az nem is jutott a pici fejecskédbe, hogy esetleg te is eltartatnád magad. Persze amennyiben életed célja, hogy munkakerülő, kitartott söpredék legyen belőled, a legjobb úton jársz.

Biztos vagy abban, hogy mindenki téged csesztet??? Mindenki???

Oh, pedig ezek csak lehetőségek. Ebből sokat lehet tanulni. A mamáddal való kapcsolaton itt sehogy sem lehet segíteni. Itt megoldást nem tudunk adni. Max. ha a mama is leül és elolvas minket.

"A kérdező kommentje:

ne olvassa!mert nem érdekel!aki megazt hiszi hülyülök annak kívánom legyen ugyan ilyen sorsa a gyerekének!nem tudok mást mondani.és nem nem beszélem be a betehségeket magamnak me.t gyermek pszichiátriai zárójelentéseim vannak4"

De ez még nem ok arra, hogy megoldást ne találj!

A Föld nevű bolygóról.

Elsö vàlaszoloo vagyok,szoval akkor leirom az én IGAZ történetemet!

13 éves voltam amikor édesapàm meghalt...alkoholizmusban.Anyu depresszios lett,hol agressziv volt velünkgyerekekkel,hol le se szarta a fejünket...

Én a baràtkozàst elkezdtem a cigànytelepeken,mivelhogy a cigànyok befogadtak hamar maguk közé és a fàjdalmamat felejtettem köztük(tudjàtok a ciggànyok szeretnek mulatni stb)

néhàny honap elvesztettem a sz^üzességem ott.Csak arra kellettem.Kellettem volna tovàbbra is de csak arra...

Elkerültem középiskolàba,kollégiumba.Csoroként,alig volt ruhàm,nem volt zsebpénzem,nem volt semmim.Szégyelltem,ezért nap mint nap logtam a sulibol.Addig mig meg nem buktattak.Megbuktattak,ezért anyàm azt mondta legyek bejàros.Az lettem.De sokszor késett a vonat,anyàm meg megvàdolt hogy elcsavarogtam,szintén lek .vàzott,pedig ekkor még nem voltam az!

Egy idö utàn viszont annyira elegem lett a vàdaskodàsbol hogy tényleg elkezdtem csavarogni,elkezdtem a haverokkal inni,elkezdtem pasizni.Anyu még jobban dühös lett,mostmàr egy forintot sem adott,télen nem volt kabàtom!!!!!!!!!!!!!!!!!

Irtora kiborultam,iskolai félév bukàsok sora.

Egynap anyu egyszerüen kilökött...A semibe.Na ekkor volt az elsö öngyilkossàgi kisérletem.Korhàzban 2 hétig komàban feküdtem,de utàna hosszu idökig pszichiàtria.

Lassan ugy éreztem felépültem,igaz anyàm nem jött hozzàm,de nem is érdekelt.Korhàzat elhagyva kértem àllami gondozàsba vételemet.Megkaptam.Iskolàt vàlthatam.Minden szöp és jo voltEgyév mulva ujra szerelmes lettem,ujabb iskolai logàs,ujabb alkoholozàs,ujabb bukàs...

Betöltöttem a 18-at elhagytam az intézetet,mondvàn nagy vagyok,tudok mit kezdeni az életemmel.Tévedtem.Utcàra kerültem,iskolàbol elbocsàjtottak a hiànyzàsok miatt,màr nem kaptam se csalàdit,se àrvasàgit.

Ujabb öngyilkossàgi kisérlet,ez nem volt olyan veszélyes,és ekkor azt mondtàk,mégegyszer megteszem,visznek az elmegyogyintézetbe....Ekkor jöttem rà,ezek nem sajnàlnak,kinevetik a gyengeségemet.

Itt abbahagytam minden régi baràttal a kapcsolatot,egy nap reggeltöl estig munkahelyet kerestem,még màsnap értesittettek hogy van hely.Néhàny hétig olcso motelban aludtam,mig nem kaptam fizetést.Fizetés utàn albérletet vàlottam,közben megismertem egy dolgozo férfit,aki idösebb volt,de szeretett.Együtt vettünk ki lakàst.Évek teltek el,van egy gyermekem,férjhez mentem,és:::::::::::::ANYÀM IS SZERET,ÉS EZT KI IS MUTATJA,màra az ismerösök azt mondjàk,milyen büszkék ràm,mennyire kitarto voltam.Szoval nem akarom bonyolitani:AKARNI KELL,ÉS TENNI ÉRTE!