Kapcsolatunkban egyetlen problémánk édesanyám hozzáállása, vajon mennyire "szállhatok szembe"?
Szisztok! mielőtt hurrognátok 1. tisztelem édesanyámat s nem is szeretnék "ellene" beszélni...de kicsit muszáj ahhoz, hogy megértsétek a problémát...
a párommal 2,5 éve vagyunk együtt...amikor kezdődött a kapcsolatunk akkor még középiskolás voltam (párom is) tehát elfogadhatónak tartottam, hogy beleszól a dolgaimba, mondjuk ritkán nagyon durva volt amit csinált, de nem részletezném...a páromnak mondtam, hogy próbálja meg elfogadni, kitartani mellettem és majd lesz valahogy...persze nem mindig sikerül neki és ezért részben megértem(tehát pl egy 18 éves lány este 1o kor otthon kell legyen, nem aludhatok nála stb stb) ezeket mind elfogadtam, nem volt mit tenni, mert "amig az o kenyeret eszem..." aztán egyetemre kerültem, távol a páromtól...folyamatosan az a problémánk, hogy nagyon befolyásol engem édesanyám...tehát kiérzem a szavaiból...konkrétan nem mondd semmit de érzem., hogy legszivesebben a 4 fal közé zárna vagy magához láncolna, ezenkivül érzem, hogy féltékeny mikor a párommal vagyok (2-3 hetente kb) és az a kérdése ilyenkor, hogy "Már megint?"... anyagilag tőle függök és ez tudom hogy óriási nagy dolog...nem is költekezek, és az út áraát amit a találkozásainkkor költök a párom felét fizeti a másik fele "kapott" ajándékpénz, vagy a nyári melóból maradt...mégsem érzem fair-nak teljesen...viszont a párommal is kell lennem...ó nem is tudom elmondani igazából...az az igazság, hogy mi mindig ezen ugrunk össze, hogy pl miért nem? vagy miért igen? (anyukám...:()
másrészt jó a viszonyunk, de a kapcsolatomról sosem tudtam vele beszélni, sajnos...nekem nagyon fontos a párom és nem szeretném elvesziteni, de édesanyámat sem...tényleg muszáj választanom?:(
válasza:K0szi,
amint tudok megprobalok beszelni vele...sajnos nagyon nagyon nincs konnyu dolgom:(
válasza:Az én anyukám ugyanilyen. A párom semmibe veszi, az ő szavajárásával élve "kavarunk" (lassan egy éve együtt élünk, ebből három hónapról tud is).
Muszáj szembeszállni vele, ha nem tudsz mit tenni, lehet, hogy egy ideig haragudni fog rád, de az biztos, hogy ha előbb nem, az első unoka születésekor újra visszajön hozzád (és folyton kioktat majd, hogy rosszul fogod meg ilyesmi :D ).
Nálam úgy tűnik, az lesz a megoldás, hogy hétvégén dolgozom, így közel 40ezret össze tudok szedni havonta, tőlük se kapok többet. Igaz, én együtt élek a párommal (úgy, hogy közben ők azt hiszik, kollégista vagyok, tudom, undorító dolog hazudni, de azt hittem, nincs más megoldás), aki mellettem áll, ha az kellene a szüleimnek, akkor elvenne, csak tudom, hogy őket az se győzné meg :(
Szia kedves 2. valaszado! sajnos nem tudom mit lehetne tenni...én nem akarok hazudni, de ha ez lesz továbbra is akkor szó szerint belekényszeritenek és aztán majd kérdik, hogy miért hazudtam? miért, azért mert ha megmondom az őszintét:P akkor cirkusz van belőle. a párom nagyon komoly egyébként, aranyos, a szüleim szeretik ...szóval...ezért nem fér össze a kép bennem...
remélem a te gondjaid is megoldodnak!
válasza:Szia 3. muszaj "kiabalni"?
1 én még soha (SOHA!) nem hazudtam a szuleimnek, pedig bőven lehetett volna rá okom, mert állandóan azt csináltam amit ők akartak...(nem mondom 9o% ban hálás vagyok nekik, hogy azzá lettem aki vagyok...) DE sok szülő belekényszeriti a hazugságba a gyermekét aztán csodálkozik, hogy miért hazudik a gyermek, erről beszéltem...nem arról, hogy megteszem vagy meg akarom tenni!
válasza: válasza:Szia!
Az a helyzet, hogy legtöbb esetben szerintem nagyon nehéz elfogadnia egy szülőnek, hogy felnőtt a gyereke. Nehéz elfogadnia, ha komoly kapcsolata van és rendszerességgel igyekszik rá minél több időt szánni.
Nagyon furcsa, ha megbomlik a család megszokott rendje. Persze ezt neki el kéne tudnia fogadni, de ez Rajtad és a barátodon is ugyanúgy múlik.
Amennyiben tudja, hogy komolyan gondoljátok, el tudod mondani neki, mit érzel, akkor tud is felnőttként kezelni Téged, hisz felnőttként viselkedsz. Amíg nem viselkedsz úgy, semmikép nem tud annak tartani és csak a féltett gyermek leszel. Akire bizony vigyázni kell.
Biztos szeretne több időt Veled tölteni, de ezek még elenyésző napok. Mi lesz, ha összeköltöztök? Vagy elköltözöl otthonról? Meg kell értenie, hogy szereted őt, de ha örökké a szoknyája mögött bujkálnál, sohasem lenne teljes életed.
Ezt egész biztos ő sem szeretné :)
Kedves utolso valaszado ...
igazan, pontosan igy gondolom a dolgokat, es igen, mondtam edesanyamnak hogy szeretem a paromat, es tudja, hogy komolyan gondoljuk...es a feltest is latom benne...csak igy eleg nehez. koszi megegyszer.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!