Hogy értessem meg a férjemmel, hogy szükségem van egy autóra?

"Kései Sirató válasza:

Életképtelen vagy. Gyereket szülni tud, de az élet dolgaihoz nem nagyon értesz.

Nekem 2 gyerekem van és van saját autóm, nálunk fel se merült az, hogy ne legyen. Hanálatok van rá pénz, akkor miért gondolod, hogy a férjed nem önző? Neki kell a segge alá autó, neked marad a 4 gyerekkel való kínlódás. Az a baj, hogy másodrendűnek érzed magad. Egyenjogúság van, ez nem valami sötét arab ország."

Nézz utána az értelmező szótárban a szavaknak, mielőtt használod őket!

Az sem árt, ha megtanulod értelmezni a szöveget, amit olvasol.

1: Nem az engedélye kell a páromnak, leírtam, hogy egyiken sem költünk a közös kaszából olyasmire ami nagyobb kiadású és nem látjuk mindketten jónak.

Ez pusztán tisztelet kérdése.Eddig is megtiszteltük egymást azzal, hogy megbeszéltünk nagyobb horderejű dolgokat és valamelyikünk meggyőzte a másikat=egyetértés.

2: Eddig nem volt rá igényem.Eszembe se jutott.Neki akkor miért jutott volna?Volt egy autónk, használtuk mindketten, majd fokozatosan kialakult a helyzet, h többet kellett utaznia, mint nekem, hát többet használta ő.Nem volt szó róla, h "na én veszek magamnak kocsit, te meg hiába keresel ugyanannyit le vagy sz..va"

3: Most jutottam el oda, hogy szükségét érzem, bejelentettem hirtelen egyik nap és nem értette, h miért kell 2 (mivel jóval kevesebb tapasztalata van a gyerekek ide-oda elvitelében, hisz korábban megy általában el, mint mi, van, h később is ér haza mint, hogy el kellene hozni a fiúkat).Egyszerűen tanácsot kérni jöttem az érveléshez, mert nem szokásom homlokegyenest mást csinálni, mint amiben megegyezünk-ő sem.Ugyanúgy kikéri a véleményem, nálunk a megbeszélés működik évek óta, nem az, h "kit érdekel mit szól a másik, nekem ez kell, csinálom/megveszem".Ha ésszerű a dolog mindig meg tudjuk győzni a másikat és senkinek nem fáj a feje.

Nincs alá-illetve-felérendelt dolog a kapcsolatunkban.

Életképtelennek pedig semmiképp nem nevezném magam, pláne azután, hogy egyedül gondoztam évekig a beteg édesanyámat haláláig, főiskolás 20 évesként intéztem mindent, dolgoztam évekig kétkezi munkát, szereztem 2 diplomát, 2 nyelvvizsgát, 3 okj-s szakmát, versenyszerűen sportolok, ellátom a gyerekeimet, beindítottam egy vállalkozást (meg egy másikat a férjemmel közösen) és a mai napig helyt állok minden területen ahol csak kell.Az életképtelenség nagyon nem itt kezdődik....eddig nem volt rá igényem és kész.Most már van.

Azóta már megvan a kocsi egyébként:)