Ti mennyire ítéltek első látásra?
A kérdés bennem a tegnapi nap után vetődött fel..
sokszor szoktam egy kisfiúra vigyázni ( szomszédaink gyereke) nagyon jó a kapcsolatunk a kissrác bír engem már amennyire egy egy éves fiú bírhat valakit.. na mindegy a sztori lényege az,hogy tegnap szinte egész délután velem volt a fiú és gondoltam leviszem a parkba játszótérre stb.. és odajött hozzám egy középkorú nő és megkérdezte,hogy hány óra van? megnéztem és szépen válaszoltam neki, erre tök pofátlanul beszólt,hogy legalább az órát tudod használni ha már védekezni nem tudsz..
csak lestem,hogy úristen idáig süllyedt a világ..
szóval felmerült bennem a kérdés, hogy vajon tényleg ennyire első látásra ítél az emberek nagy része?
16L
hát én köpni nyelni nem tudtam, egy jó fél percig mozdulatlanul álltam majd elkezdtem röhögni és mondtam a kissrácnak,hogy menjünk tovább... :D
de teljesen megértelek,hogy jól leszidtad a nyuggereket.. és tisztelem az időseket, de ezt nem tudom megérteni..
Vannak helyzetek amikor bizony ítélek első látásra, de azok ennél jóval egyértelműbb helyzetek. (Pl. amikor két prosti üvöltözik egymással a Nyugati aluljáróban.)
Nem is értem. Nekem nem az jutott volna eszembe, hogy a tied a gyerek, hanem az, hogy pl. a testvére vagy.
Hát mit ad Isten, vannak ilyen hülyék.
hát nem kezdtem el vele veszekedni meg ő is tovább ment .. megtudta amit akart és még be is szólhatott .. hát csak ledöbbentem,hogy ha már valaki lát egy fiatal lányt egy kisgyerekkel akkor már rögtön k...rva, vagy azt feltételezik,hogy nem tud védekezni..
tudom,hogy vannak ilyen emberek és nem kellene velük foglalkozni,de csak nem hagyott nyugodni a dolog ezért kérdeztem,hogy tényleg ennyire elsőre ítélnek egyes emberek
Akárki akár mit mond minden ember Nagyon de nagyon szeret ítélkezni. És sajnos vannak akik ennek pofátlanul hangot is adnak.
Persze, az intelligens ember tiszteletben tartja mások érzéseit de úgy gondolom, hogy mindenki ítél; elsősorban a külső(ségek) alapján. És az első benyomást nagyon nehéz megváltoztatni...
Még 12-13 évesen sétáltam a Margiszt-szigeten az unokahugommal, aki akkor volt 2,5 éves. Előrébb jártunk már, mint a szülők. Majd odajött egy középkorú férfi a feleségével, hogy merre találják a mosdót?
Mondtam, hogy nem tudom, sajnálom.
Erre beközölte a férfi, hogy szégyen, hogy nem tudom. Főleg, hogy a gyerekemet valahol csak átkell pelenkáznom. Bár szerinte, ha annyi eszem van, hogy ilyen fiatalon szülök (17 évesnek nézett!!!), akkor legalább az illemhelyet tudjam már hol van.
Ahogy elmondta a meséjét, apám odalépett és közölte velük, hogy ne nazklassanak engem és az unokahúgomat.
A férfi és a felesége köpni-nyelni nem tudtak. Annyit se mondtak, hogy bocsánat. Egyszerűen elviharoztak.
Ez lassan 12 éve volt, azóta van két gyerekem és mai napig sokan azt hiszik, hogy a 20-at alig töltöttem be.
Vagy baromi nagy mákom van és nem öregszem, vagy az idősebbeknek kezd tompulni a felismerő és itélőképességük..
18-as lehet tényleg azt kellett volna :D
köszönöm a válaszokat! :)
ha nem is arra gondol hogy vigyázol a szomszéd kisgyerekre, mivan ha a testvéred ?
szerintem az ocsmány dolog, amíg valaminek nem tudod a hátterét és beszólsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!