Ti mennyire ítéltek első látásra?

Hát jól kifogtál egy idegbeteg csoroszlyát... Valószínűleg a saját életével sem boldog, és ezt másokon vezeti le.

Nem szoktam első látásra ítélve, pontosabban fogalmazva ha meglátok egy fiatal lányt egy kisfiúval, akkor nem az ugrik be élből hogy hű biztos korán megesett -.-" Vagy - ha helyes a baba - akkor elfolyok hogy milyen édes (nőből vagyok :D ) - vagy csak simán sétálok tovább elmerülve a gondolataimban.

Ennyi ez lenne a normális mindenkinél :)

Sajnos igen.. Ilyen történet sok van. A húgommal történt hasonló.

Én 22 éves voltam amikor a húgom 15 éves. A fiam 6 hónapos volt, és a húgom elkísért hogy egy hivatalos ügyet eltudjak intézni. A fiamat akkoriban kenguruban cipeltem, mert kényelmesebb volt mint a babakocsi. Kiderült órákig fog tartani az ügyem, ezért megkértem a húgomat, hogy vigye haza a fiamat. Ráadtam a kengurut, beletettük a fiamat, és ő hazavitte. (otthon várta a nővérünk aki anyuka volt már, így biztos kezekben volt a fiam...) Amikor hazaértem a húgom mesélte, hogy a 28-as villamoson a 4 üléses székben körbe ülte 3 vénasszony, és elkezdték szidni hogy milyen kis qrva a húgom mert hogy ilyen fiatalon már gyereke van.. Elhordták szegénykémet mindennek. A húgom csak tűrt csendben mert ugye úgy nevelték fel a szüleim, hogy az időseknek mindig adja meg a tiszteletet.. De valami csoda folytán másnap a villamoson a húgom meglátta mind három vénasszonyt, és mondta hogy ők voltak.. Na elképzelheted hogy mit kaptak tőlem ott és akkor...(bevallom, jól esett hogy kioktathattam őket, pedig nem szokásom kötekedni senkivel)--A végén megmondtam a vénlányoknak, hogy legközelebb ha már szidják a másikat, nyugodtan kérdezzenek rá, hogy

"az ön gyermeke?" Nem kell egyből pocskondiázni.. Ha meg mégis az ő gyermeke, addig amíg nem ők tartják el az anyát és gyermekét addig fogják be a szájukat és menjenek a temetőbe kertészkedni inkább...

Huhh, ez durva... és Te mit szóltál? Vagy meg sem tudtál szólalni?

Velem ilyen még nem fordult elő, legfeljebb kisebb változatban... de simán el tudom képzelni, hogy vannak ilyen undorító emberek. De azt is megértem, hogy így vélekednek, mert, ha szétnézek a világban...