Hogyan fognak önállósodni és családot alapítani a mai fiatalok?

Mi lakáshitellel. 20 évig fogjuk fizetni, de ez van, máshogy nem lehet. Évek óta gyűjtögetjük az önerőre valót, már több, mint a fele megvan. Ehhez azért hozzátartozik, hogy pl. a sajt, a kóla, vagy a heti 2 napon húsétel luxuscikknek számít, de hozzászokik az ember, főleg, hogy a szerelmével lehet, és a közös jövő miatt "szűkölködik", sőt, tudjuk, hogy lesz ez rosszabb is. Szerencsére egyenlőre tudunk "anyóséknál" lakni (természetesen rezsi megosztásával), az albérletet próbáltuk, de egy rakás pénzt elvitt, akkor már inkább a jövőbeni sajátunkat fizetnénk, tuképp ugyanott vagyunk a havi anyagiakban. Hogy emellett hogyan fogok szülni, azt nem tudom, de megoldjuk, semmi sem lehetetlen. :)

24L/26F, jegyesek

U.i.: egyedül nem menne egyikünknek sem...

Sajnos mi is még 20 évig fizetjük a lakáshitelt, de ezzel a világon majdnem mindenki így van, aki hitelre vesz ingatlant.Ez van.

33n

Hát nehezen...

Nekünk már nincsen miből élni, hiába keres anyu "jól" és kapja meg a legtöbb támogatást. Sokszor még enni sincs mit, úgyhogy most, 19 évesen megyek ki külföldre, egyelőre vendégmunkásnak. Úgy, hogy én is humánra tanultam.

Aztán majd lesz valahogy. Fiatal vagyok, erős, munka mellett kitanulok egy szakmát, elvégzek néhány tanfolyamot és elindulok a létrán felfelé.

19/l

Nehezen, manapság sok a munkanélküli vagy aki dolgozik az is alig kap valamit és így a szülők is nehezen vagy egyáltalán nem tudják támogatni a gyereküket!

Szerencsére nekünk sikerült önállósodni, én 22, párom 28 volt (tavaly) amikor megvettük a saját házunkat, spórolással. Persze lassan, de újítjuk felfele! Egy kis szülői támogatással.

Jó kérdés... Próbálok optimista lenni, de így könnyű - elég jó ösztöndíj havonta (amiből tudok hazaadni, félrerakni és költekezni), van fedél a fejem fölött, kaja a hűtőben, meleg víz és áram, élvezem a szülői ház előnyeit. Nem igazán tudom átérezni, milyen egy önálló, független élet nehézsége. De sejtem.

Hiányszakmát tanulok (szabónak), amivel a közeli városban el lehet helyezkedni, de meggazdagodni nyilván nem ebből fogok, ez evidens. 1-2 évet még megpróbálok lehúzni itthon, addig összespórolok annyi manit, amennyit tudok és amikor a barátom is végzett a sulival, irány külföld. Azt tervezem, hogy levelezőn ápolónőnek tanulok, van egészségügyis előtanulmányom, és tudtommal azzal egész jól el lehet helyezkedni külföldön is. Ez az én -pontosabban a barátommal együtt a mi- "A" tervünk. "B" terv nincs, szóval jó lenne ha úgy alakulna, ahogyan szeretném.

8:

Baromira nem létezik olyan, hogy humán meg reál beállítottság. Vagy ha szerinted igen, akkor egy jó orvos milyen beállítottságú? Csak mert az ő szakmája természettudományokra épül, mégis neki kell bevágnia a legtöbb anyagot. Vagy egy jó közgazdász vagy szociológus? Az ő tudományuk határozottan társadalomtudomány, a fő eszközük mégis a matematika, statisztika. Engem meg informatikusként kimondottan érdekel az irodalom és a művészet is többek között, és emellett világ életemben gyenge matekos voltam, viszont legjobban a programozás érdekelt, így aztán matekból ha kényszerből is, de sok mindent el tudtam sajátítani, mert tudtam hogy fontos nekem.

A dolog úgy néz ki, hogy van az embereknek érdeklődése (már akinek...), de ez ritka esetben alakul ki simán csak humán vagy csak reál vonalon. Például az egyik hírportálon egy bölcsész végzettségű írja a természettudományos ismeretterjesztő cikkeket, mert neki fontos érdeklődési területe. Sokkal gyakoribb az, amikor valaki elkönyveli, hogy nem jó matekból, ezért a műszaki, természettudományos pályát helyből kizárja. Ez nem humán beállítottság, hanem adott területen való gyenge képesség és lustaság kombinációja.