"Nincs kedvem szeretkezni egy tehénnel. " Ha a párod ezt mondaná neked, mit szolnál?

Jaj igen, milyen a bunkó a férjed. Szörnyű!

És amúgy neked meg mi bajod van? Nem akarsz neki tetszeni? Lusta vagy? 3 havonta 1 szex? Biztos megkapja máshol :D

Gyertek szavazzatok le, kövérek :D

Én nem vagyok kövér, de szerintem is bunkó a pasi. Másfelől egy lúzer, aki elvesz egy kövér nőt, aki alapból nem tetszik neki. Az ilyennek a süllyesztőben a helye, felejtős.

Kérdező, a saját önbizalmad és egészséged érdekében megéri lefogyni, de egy ilyen kis selejtes pasit minek tűrsz el magad mellett? Neked hogy van kedved szeretkezni egy marhával? :D

Sajnos ezt már halottam fordítva is, nem emlékszem a pontos megfogalmazásra, mert a barátnőmnek mondta az exe.

Kb: "Semmi élvezet nincs abban, ha egy csontvázzal szexelek"

A barátnőm nagyon vékony, 175 cm és 47 kg.

Nem anorexiás, nincsenek pszichikai eredetű evés problémái.

Egyszerüen nem szívódik fel neki annyi tápanyag, 10-en éve nem tud hízni...

Ezen én nagyon ki voltam akadva, mert hiszem, hogy neki jobban fájt a súlyára való megjegyzés, mint egy testesebb embernek, önbizalomhiányt okoz neki stb. szakítottak is ezek után, mert a barátnőm képtelen volt levetkőzni előtte a megjegyzése után (azóta boldog párkapcsolatban, 2 gyerek mellett is ugyanolyan vékony maradt)

Kíváncsi volnék, hogy ebben az esetben is mindenki ugyanezeket a dolgokat hozná-e fel, mint a kedves kérdezőnek, akinek súlyproblémái vannak.

Ismét fogyókúrás tanácsokkal látja el mindenki DE NEM EZT KÉRDEZTE.

Ő is tudja hogy fogynia kell (de kinek mi a duci, munkatársam a párja szerint duci, a maga 170 cm-ével és 53 kg-jával így állandóan edz, diétázik stb...csak a párja miatt, mert szerinte akin van 1g plusz zsír, az kövér...)

Ezenkívül írta is, hogy ne ez a kérdés, miért kell ennek ellenére következetesen azt válaszolni h " edz napi 40 percet" " ne egyél szénhidrátot"...stb?

a párod kijelentéséről már írtam véleményt.

Megmondom őszintén, hogy ÉN nem akarnám megmenteni az olyan kapcsolatomat, ahol ennyire lealáznak. Ahol annyira nem tisztelnek, szeretnek, hogy minden következmény nélkül a lelkembe gázolnak. És teljesen függetlenül mondom ezt a beszólás témájától. Ematt ötletem sincs arra, hogy hogyan lehetne menteni, ráadásul megmondom őszintén, nem is szívesen asszisztálnék ahhoz, hogy egy önbizalomleépítő kapcsolatban ragadj.

Előttem írta valaki a saját példáját, hogy amikor már nem volt rajta a nyomás saját magától jutott el odáig, hogy lefogyjon, nyomás hatására nem mennek ezek a dolgok, ez nem csak a fogyásra, hanem sokszor a z egész viselkedésre igaz..

2.

Nagyot néznék ha ilyet mondana a röpke 50 kg-ra.

De komolyra fordítva a szót, tényleg nagyon bunkó, hogy ilyet mond aki elvileg "szeret". Ha nekem ezt mondta volna én már rég kiadtam volna az útját, de lehet, hogy ép ezt akarja és próbálja arra az irányba vinni ezt az egészet, hogy te mond ki a végszót, mert ne, hogy már Ő legyen a hibás.... és így őt fogják sajnálni.

De amúgy tény és való, hogy édes kevés a 3 havonta 1 szex. Ha kevés nektek akkor miért nem vagytok többet együtt? Ha párod oldalát nézem akkor miatta lehet azért nem mert bizony van egy harmadik fél, ott pedig megkapja azt amit otthon nem.

Ja igen! Azt írtad, hogy dagi vagy, mindig is ilyen alkatú voltál? Mert ha igen akkor főleg nagy az esély a harmadikra, de ha nem akkor is...

Nem vagy könnyű helyzetben, az biztos. Eleve letaglózó az, ha valaki nem talál munkát, pláne ha a párja nemhogy támogatná, hanem még cseszegeti is. Igazából én azt sem csodálnám, ha azért menne nehezen a fogyás, mert az evéssel vigasztalnád magad. Ráadásul ott vannak a gyerekek, így tényleg nehéz tovább lépni, vagy új életet kezdeni. De maradni sem lehet könnyű, ha így áll hozzád a férjed.

Azt mondod, reálisak az elvárásai, de kinek mi a reális. Ha nincs munkája, nincs önértékelése az embernek, nem érzik hogy szeretik, nem könnyű vonzónak maradnia. Ráadásul ha magadat sem tiszteled, mások sem fognak.

Sajnálom, hogy ki kellett derüljön, hogy a férjed olyan ember, aki nem áll melléd a nehézségekben, hanem még rádob egy lapáttal. :(

Hát itt más problémák is vannak, nemcsak a testsúlyod.

Az egész kapcsolat hever romokban, amit vagy közösen építetek újra, vagy elváltok.

A kijelentés primitív, ez tény, de én nem akadnék fent ezen, mert a probléma mélyebbről fakad. Nincs változás, ez az, ami zavarja, semmiben nem történik előrelépés, és ez már egyre inkább zavarja, kezdi elveszíteni a türelmét. Eszközökhöz kezdett folyamodni, hát a megalázás házasságon belül nem tudom, mennyire jó vagy nem, állítólag háborúban és szerelemben mindent lehet, de ezt a férjed kicsit félreértelmezte, mint a tálibok a Jihadot.

Azzal kéne kezdenetek, hogy leültök beszélni, ezt máshogy nem lehet. Mindketten szépen felvázoljátok a másiknak, mi a problémájuk, mit szeretnének, ha megváltozna.

Ő valószínűleg azt szeretné látni, hogy törekszel arra, hogy neki tetsszél, lássa, hogy teszel azért, hogy fogyj, ne csak elmond mindig. De jó lenne lefogyni, közben meg mézes puszedlit eszel, az nem jön össze.

A munkakeresésben is lássa, hogy akarod, lássa, hogy pályázol állásokra, nemcsak siránkozol.

Te is elmondod neki, hogy te pedig azt szeretnéd érezni, hogy ezekben támogat, biztat, nem arra van szükséged, hogy megalázzon, mert ebből nem tudsz erőt meríteni.

Nem annyira bonyolult ez, csak ne ragadj le azon, hogy "egy ilyen kijelentés", itt ok-okozat van, nem egy kijelentés, láss az ő szemével is, ő is lásson a tiéddel és akkor megoldjátok.

Gondolj bele az ellenkezőbe: Férjed munka nélkül atom sörhassal otthon van és ő osztja be, amit te keresel, akkor milyen kijelentések hagynák el a te szádat.

Sok sikert, hajrá!

"Ha csak izmot erősítesz, attól nemigen tűnnek el a zsírpárnák, hacsak tényleg nem több órát csinálod"

TÉVES. A nagyobb izomtömeg nyugalmi állapotban is több kalóriát éget, hiszen több energiára van szüksége.

"A munkakeresésben is lássa, hogy akarod, lássa, hogy pályázol állásokra, nemcsak siránkozol."

Igen, ez így van, csak sokszor akkor sem hiszi a másik, ha ezt látja. Nekem addig nem hitte el a párom, hogy - legalábbis nálunk - tényleg baromi nehéz munkát találni, amíg ő nem kezdett el keresni. Addig ment az ordítozás, meg a vádaskodás, hogy biztos nem keresem eléggé. Aztán ő is jött velem állásinterjúkra, önéletrajzot leadni. Akkor már látta, hogy tényleg nem csak a fenekem meresztgetem, de akkor meg jött az, hogy biztos direkt úgy csinálok, hogy ne vegyenek fel. :D

Ő már elég régóta dolgozik egy helyen, még abban az időben helyezkedett el ott, amikor még úgy volt, hogy ha nem tetszett az egyik munkahely, ment a másik céghez, ha az sem, ment a harmadikhoz, szóval lehetett válogatni és nem akarta elhinni, hogy most nem így van, pláne a mi környékünkön.

Akkor hitt csak nekem, mikor a fejébe vette, hogy munkahelyet vált, bejártuk Tolnát-Baranyát és sehova nem kellett.

Ilyen férj mellett nem csodálom, hogy csak keseregsz és kicsit kicsit sem vagy motivált, mert semmit sem kapsz tőle, ami azzá tenne. Nem érzed, hogy szeret, nem érzed, hogy kíván, nem érzed, hogy fontos vagy neki és nem érzed, hogy támogat. Lehet, hogy sokaknak egyszerűnek tűnik: a kérdező lefogy és a probléma meg van oldva. De nagyon nehéz ám úgy lefogyni, hogy nem kap segítséget az ember. Ha a kérdezőnek meg kell főznie a "rendes" vacsorát, ő meg csak "nyúlkaján" tudna fogyni, és még azt is megkapja, mekkora tehén, az nem segít. Ahogy állása se lesz a cseszegetéstől.

Persze valahol a férjedet is meg lehet érteni, biztos frusztrált, mert ő az egyedüli kenyérkereső, gondolom sokat dolgozik, fáradt, ezért türelmetlen veled. De ez nem jogosítja fel arra, hogy minden empátiát nélkülözve megalázzon téged.