Mit tennétek, ha fel kellene hagyni az álmotokkal?
Tudom nem ide tartozik a kérdés, de itt viszonylag normálisan válaszolnak.
A lényeg, hogy sportolok és az a sport a mindenem már 6 éve. Sajnos idén végre beláttam, hogy nem fog teljesülni az álmom, hogy versenyszerűen csináljam. Az elején leszögeztem magamnak, hogy mindent vagy semmit, mert ez a sport túl drága ahhoz h hobbi szinten űzzem. (Nem szeretném elmondani, hogy milyen sport.) Tudom, hogy ideje ráhagynom, hisz nem kapok lehetőséget, hogy fejlődjek, pedig több elismert versenyző mondta, hogy tehetséges vagyok. Mindent megtettem, amit lehetett, elköltöztem távol az otthonomtól, de ott sem biztosítottak nekem elegendő tréninget. Mindenem ebbe öltem, nem jártam szórakozni, a kaja pénzemből is spóroltam rá, és ami a legrosszabb a lelkem is ebbe fektettem. Már tiszta rosszul vagyok a tudattól hogy nem folytathatom tovább. Hetek óta nem alszok, nem érzem jól magam, mindig sírhatnékom van. Mert annyira beleéltem, magam, hogy az leírhatatlan. Így tényleg nem folytathatom, mert csak még jobban felemésztem magam de abba is ha fel kell adnom. Mit tegyek ötletek, kellenének, hogy hogyan tegyem túl magam rajta. Elnézést, hogy hosszú, de köszönöm ha elolvastad és azt még jobban, ha adsz tanácsot is.
válasza:Nos, a sport pont olyan tevékenység hogy aki tehetséges benne annak nem kell hogy mindent egy lapra tegyen fel. Aki igazán tehetséges az sorra nyeri a bajnokságokat, sorra az első helyen végez, és így mindig akad szponzor aki felkarolja, tovább képezi.
Lehet te magad tehetségesnek tartottad magad, de annyira mégsem voltál, hogy beléd fektessenek bizalmat. Nem látták meg benned a kibontakozó lehetőségeket.
Tudomásul kell venned hogy te kimondottan nagy tehetség nem vagy, csak éppen sok időt foglalkoztál vele, így egy jó kis játékos vagy.. El kell döntened, hogy hobbi szinten folytatod vagy végleg abbahagyod..
válasza:Nekem is van egy nagy álmom, és minden túlzás nélkül, én belehalnék ha nem teljesülhetne. Vagy megölném magam.
Szerintem ha ennyire fontos neked is a tiéd, márpedig azt látom, hogy igen, akkor ne hagyd abba. Ez tesz boldoggá, ez éltet, a nehézségeken lendülj át, és folytasd!
Köszönöm az eddigi válaszokat. Az a baj hogy ez tényleg egy olyan sport ami itthon halott, nem nevelnek senkit, és kb semmi sincs.
Én is így érzem #2 hogy belehalok. És elhiszem, hogy lehet ilyen. Az a baj h úgy érzem senki sem ért meg körülöttem. Nem érzik át hogy mennyire fáj.
És az is fáj, ha így folytatom, mert nincs lehetőségem még, kb hobbi szinten sem mert nincsenek tréningek és ezért is nem tudok versenyzővé válni.
válasza:"Már tiszta rosszul vagyok a tudattól hogy nem folytathatom tovább."
Ez is csak azt jelzi hogy folytatnod kell! Ha engem kérdezel én inkább próbálkoznék míg élek hisz az egyetlen dolog amit az ember valójában birtokol azok az álmai. Ha azok nincsenek semmi sincsen! Persze pl. családalapítás is lehet az új célod (mint a legtöbb embernek akik feladtak minden mást - tisztelet a kivételnek), gyereket nevelhetsz de a gyerekek felnőnek és kirepülnek a fészekből te meg ugyanott leszel mint előtte csak X évvel idősebben.
Nem tudom mi miatt nem kapsz lehetőséget (és melyik sportban) de ahhoz hogy felfigyeljenek rád jobbnak kell lenned mindenkinél! Még keményebben kell edzened, nyomni a gombot amíg bírod szusszal!
És persze valamilyen módon tudatnod is kell mindenkivel hogy ki a jobb. "Reklámoznod" kell magad valahogyan, hogy ki vagy, mire vagy képes (pl. ha a sporttársak között sokan neteznek, Facebook-oznak akkor ott megoszthatnál egy-két edzős videót a legjobb formádban, legjobb idővel stb.) így egyértelmű lesz mindenki számára hogy kit is kéne nyomniuk felfele ha jót akarnak a csapatnak, a sportnak!
válasza:Akkor költözz oda,ahol,nem halott.
Nagyon olyannak tűnik az írásod,mint ,aki nem is él,ha nem ezt csinálja,nekem ez fura,bár nem annyira,mert nekem is van hasonló,hogy ha nem jutok hozzá 1 hétig olyan elvonási tüneteim vannak,mint a drogosnak,ha nem jutnék viszont itthon hozzá,szerintem én mennék oda,ahol igen.
válasza: válasza:Én pont fordítva vagyok. Évek óta van egy álmom de nem tehetek semmit még legalább pár évig biztos. A fél életem várakozással telik és nagyon rossz, lerontja az életem más részeit is. Úgy érzem örökre elvesztettem valamit, mert fiatalon már sosem fogom tudni megvalósítani és azt lett volna csak az igazán nagy dolog. És attól félek mire elérek odáig már teljesen belefásulok és már az sem fog menni. Amúgy nem tudom mit tennék. Én képtelen lennék feladni, pedig amúgy elég racionális vagyok. Most is csak annyit tehetek, hogy kitartok.
Persze a körülöttem lévők szintén nem érik, hisz a legtöbbnek még hobbija sincs. Meg úgy vannak vele, hogy az olimpikonokat meg híres embereket megértik, hogy egy külön életformát élnek ami ekörül forog, de ha egy átlag ember teszi ezt, akkor azt hülyének nézik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!