Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Nincs senkim. Egyedül érzem...

Nincs senkim. Egyedül érzem magam. Mit tegyek?

Figyelt kérdés

Hazudok, valahol van egy apám aki nem kíváncsi rám. Anyukám kiskoromban meghalt. Árvaházba kerültem, onnan elvittek de kétszer visszakerültem. Most már 6 éve egy családnál vagyok csak az a baj, hogy mivel már elég idős voltam mikor magukhoz vettek nem tudom őket a családomnak tekinteni. Tudom, hogy a legjobbat akarják nekem de azt is tudom hogy nem ők az igaziak és egy furcsa érzés van bennem nagyon régóta amit nem tudok megmagyarázni, olyan mintha vendégségbe lennék... és folyton haza akarok menni a saját családomhoz de otthonom és családom sincs. Van sok haverom, szeretnek de mégis valami más hiányzik és azt hiszem ez lehet az. Nem szeretek senkivel beszélni erről főleg nem a "szüleimmel" most inkább tőletek szeretnék tanácsot kérni ha egyáltalán tudtok erre valamit mondani.

16/F

2013. júl. 21. 23:27

❮ 1 2

11/12 anonim

válasza:

érdekes kapcsolat lehet a szüleiddel! szerintem ízlelgesd nyugodtan. ez vagy te :)

amúgy bizonyos értelemben több is a kapcsolatotok, mert nekik úgy kellettél, hogy már látták, hogy ki vagy, már nem egy csecsemő voltál. és gondolj arra is, hogy barátot vagy párkapcsolatot is úgy választ az ember és abból lehet mélyebb kapcsolat lesz, mint a családjával. szóval itt a mostani szüleiddel rajtatok múlik, hogy mit hoztok ki ebből, mennyire tudtok elmélyülni. te ismered őket, hogy milyenek. ha olyanok akik megértenék az ezeket az érzéseidet, akkor lehet ha beszélnétek erről, akkor pont attól mélyülne a kapcsolatotok, mert akkor tudnád, hogy ez sem baj, így is kellesz. de azért ha beszélsz velük úgy tedd, hogy ők se sérüljenek ettől. szóval vagy humorosan, vagy valahogy szeretettel átitatva azért. hogy tudják közben, hogy ők is kellenek neked nem csak te nekik.

2013. szept. 6. 23:26

Hasznos számodra ez a válasz?

12/12 anonim

válasza:

16 éves vagy, ez egy olyan gyereknek sem könnyű kor, akit a saját szerető szülei neveltek. Szerintem nyugodtan beszéld meg a nevelőszüleiddel. Igaz, rosszul fog esni nekik, de talán tudnak olyat tenni vagy mondani, amitől kicsit jobb lesz. Az is igaz, hogy a szerelem megoldást jelenthet erre a problémára, de nagyon vigyázz, nehogy ilyen sérülékeny helyzetben olyannak add a bizalmadat, aki nem érdemes rá. Ha nem segít a beszélgtés a szüleiddel, vagy nem mered bevállalni, akkor keresd fel az iskolapszichológust, vagy ha az nincs akkor a védőnőt azzal, hogy van-e rá mód, hogy szakemberrel beszélj. Ne érts félre, ez nem azt jelenti, hogy beteg vagy, valójában ez a te helyzetedben egyáltalán nem meglepő reakció. De a probléma megoldásában sokat segíthet, ha olyan kívülállónak tudod elmondani a gondjaidat, aki föl van készülve az ilyen helyzetekre. Segítséget kérni nem szégyen!

2013. szept. 7. 01:31

Hasznos számodra ez a válasz?

❮ 1 2

Kapcsolódó kérdések:

Szerintetek az nagyon gáz, hogy 27 évesen egyedül vagyok -- és nem is volt még eddig soha senkim?

Egyedül vagyok egy olyan városban, ahol már nincs senkim, és így persze az ismerkedés is szinte lehetetlen. Mit gondoltok, mit lehet tenni ilyen típusú magány ellen? Részletek lent.

Félek szakítani a barátnőmmel, mert azt érzem, hogy nem lesz már senkim, miért érzek így, mi a baj velem?

Honnan szerezzek barátokat ha már végleg senkim sincs és csak itthon ülni tudok? (bőv. Lent)

Miért nem segít? Én elhiszem, hogy ő egy régimódi ember, régimódi nézetekkel, de én egyedül vagyok. Nekem senkim nincs rajta kívül.

Gáz, ha közel 40 éves nőként úgy döntök, hogy nem lesz senkim? Nem volt még igazán komolyabb párkapcsolatom, nincs gyerekem sem. Sajnos már csak kihasználnak a...

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »

Családi kapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!