Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem segít? Én elhiszem, hogy ő egy régimódi ember, régimódi nézetekkel, de én egyedül vagyok. Nekem senkim nincs rajta kívül.
Párom régimódi, azt vallja a nő dolga a gyerek és a háztartás, a férfi keresi a pénzt, csinálja a ház körüli munkákat, javítja ami elromlik.
Úgy indultunk neki a gyerekvállalásnak, hogy bár én ezt tudtam, de számtalanszor megkérdeztem átbeszéltük, hogy hogyan lesz az egész nagyszülők és segítség nélkül. Azt mondta ő nekem majd mindenben segít. Hát belevágtunk. Megszületett kislányunk, aki már 8 hónapos. De ő egy-egy adag tápszer elkészítésén és egy-egy pelenka cserén kívül még mást nem segített. És én nekem már elegem van. Ha nincs rend a konyhában, mert baba nyűgös vagy fáj a foga és ölelni kell, akkor rögtön nekem esik, hogy hát én egész nap itthon vagyok miért nem csinálom, mindig neki kell csinálni. Ez erős túlzás, mikor ő megmondta nem az ő dolga a háztartás nem is fogja csinálni. Mostanában egész éjszaka fel vagyok mert nagyon sokat sír, nem tudom miért. Reggel nagyon fáradt vagyok, de arra nem képes, hogy benézzen hozzá.
Hétköznap dolgozik, utána bütyköl, barkácsol olyan dolgokat, amire még semmi szükség, "most van hozzá anyag, majd jó lesz valamire" mondván. Hétvégén a barátaival mennek pecázni, minden hétvégén, mióta jó idő van, ezt ki is kérte magának. De én nem mehetek sehova. Ezt szóvá tettem neki a minap, hogy miért nem vigyáz a kicsire egy órát délután, még én elmennék ide-oda. Válasz: "Hova mennél egyedül?" De ezt jó flegma hangsúllyal.
Az én barátaim rám se néznek, mióta a pici van. Jó kis barátok. Próbálok ismerkedni a környéken, de a gyerekesek szóba se állnak velem, mert én még fiatal vagyok, 24 éves, ők 36 és 43 évesek.
Mit tennétek?
Tehát a kérdés: normális, hogy ennyire nem segít? Vagy nektek segít a párotok?
Sajnos meghaltak a nagyszülők, a barátokat pedig említettem. Párom szerint a gyereknevelés könnyű és én egész nap tévét nézek vagy gépezek. Gondolom ezért nem segít.
8 hónapos babának már éjjel aludnia kellene. Ha nem éhes,akkor ne etesd éjjel,akkor sem ,ha sír. Legfeljebb teát adj neki. Néhány nap után megszokja,hogy éjjel aludni kell. Nappal is hagyd egyedül játszani,amíg a dolgodat végzed. Nem kell állandóan szeretgetni. Nem kell ölelgetni,azért mert nyűgös. Egy kis sírás egy gyereknek sem ártott meg. Ezzel csak elrontod a babádat. Akkor kevésbbé leszel fáradt,és jut időd magadra is.
A párod segíthetne,de ha megmondta,hogy nem fog segíteni,akkor most miért várod el tőle?
ez a régimódiság jó kifogás...Egyébként meg apám, közel 60 éves, a kis unokaöccsein is cserélte a pelenkát meg rajtam is. Bármit meg tud csinálni, ha akar.
Milyen férfi az, aki nem támasza a nőnek, csak cselédként tartja? Megértem, hogy ez az alapfelállás, de ha kell a segítség, akkor miért nem segít??? Ez a borzasztó.
Én két kisgyerekkel vagyok itthon, férjem sokat dolgozik, de legalább nem szól, hogy kupi van. Ha netezni akarok fél órát, akkor ránéz a gyerekre. Nemcsak az enyém a gyerek meg a lakás.
Szerintem a férjed nagyon önző. Igenis menj el egyedül vásárolni, sétálni, ha az kell. Mert így teljesen el vagy szigetelve, ez nagyon rossz.
1-es! Nincs olyan, hogy át kell aludni az éjszakát!! Pláne, ah a foga jön. Ha tényleg az, adjál neki Nurofent. És nem, nem minden baba játszik el magában. Nekem kettő van, egyik elvan magába, a másik meg nem. Viszont a 8. hónap után majd könnyebb lesz, mert követ téged mindenhová :) Nekem pl. kipakolta a konyhaszekrényt, míg megfőztem.
És: naná, hogy sokat sír, leveszi, hogy anya nem boldog, érzi a feszültséget. És könyörgöm, ne szenvedtesd, hogy a fogzás természetes folyamat, adjál neki fájdalomcsillapítót. Alhatna végre mindenki.
Szegény te!
Nem,nem normális,hogy egyáltalán nem segít!
Fogd magad,és menj el egyedül a közértbe,sétálni...a párodnak meg mondj annyit,hogy elmentél,majd jössz,addig etesse,itassa meg a gyereket!
Állj a sarkadra,és legyél erős!
Amit írok neked NEM panaszból teszem csak,hogy egy kicsiit optimistábban lásd a dolgot.2 gyereket egyedül nevelek .Egyik kamasz a másik 2,5 éves.Nincs senki ,de tényleg senki segítségem!Reggel felkelek mosás,főzés,takarítás,bevásárlás,játék,séta,kert,házban ha elromlott megjavítás ,felújítás.Ezt mind egymagam,segítség nélkül.A kicsi nagyon rossz alvó még egyetlen egy éjszakát sem aludt végig.Én sem vagyok szuperhős ,sokszor úgy érzem jártányi erőm sincs és hihetetlenül kibabrált velem a sors.Aztán a gyerekek miatt mindig felülkerekedek hiszen arra gondolok ,hogy Ő értük teszem mind ezt!Úgy viszont maximálisan megéri.Sajnos rokonok vagy meghaltak vagy vidéken,Apuka külföldre költözött az új párjával.A megmaradt barátokra meg nem akarok támaszkodni.Hidd el ha úgy nézed,hogy másnak mennyivel könnyebb akkor neked nagyon nehéz lesz!Gondolj rám vagy arra,hogy van akinek ennek sokkal rosszabb !
Remélem tudtam Neked segíteni:)
Szép napot kívánok!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!